Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/3. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Gadóczi, Andrea: William Blake szimbolizmusa és a Biblia a "Jeruzsálem" c. műben

- 60 ­deizmus természetes állapota minden ember fejlődésének. Megmutatja, hogy a deizmus hogyan fejleszti ki a héber filozófiából a maga rövidlátó rendszerét, amely megőrzi annak a pogány felfogásnak a zsidó változatát, mely szerint minden a világon vagy erény, vagy bön. (4) Blake nem véletlenül választotta Bacont, Newtont és Locke-ot a deis­ták "gonosz háromságául", bár Voltaire és Rousseau sem kerüli el harag­ját. Mivel Blake a deizmust alapvetően angol jelenségnek tartotta, ezért a 3. fejezetben az angol ókort igyekszik érvényre juttatni, vagyis az ős­kelta maradványokat és az Arthur-rnondakörbe tartozó alakokat. A Keresztényekhez címzett 4. fejezet az utolsó az örök halálon át ve­zető út három állomása között. Ahogyan az agnoszticizmus•a zsidó vallásra való válaszként született, ügy a kereszténység az agnoszticizmusra való válaszként fejlődött ki. Blake megmutatja, hogy a hivatalos vagy törté­nelmi kereszténységnek is megvannak a maga hibái, amelyeket föl kell is­merni és el kell vetni. A történelmi kereszténység gyenge pontja, Blake szerint, a nőknek tulajdonított túlzott fontosság. Ö maga is kiemeli a nőt a házi rabszolgaság pozíciójából, és a férfi életének nélkülözhetet­len részévé, sőt, annak inspirációjává teszi; ugyanakkor fölismeri félté­kenységét is, nemcsak a többi nővel szemben, hanem a férfi élete munkájá­val és az örökkévalóság általa érzékelt részével szemben is. A 4. fejezet azzal kezdődik, hogy Albion fiai királynővé koronázzák Vala-t, akit ők Ráhábnak neveznek, mialatt Jeruzsálem leláncolva fekszik, alapjai porban és szemétben. (Ez a kép nem furcsa, ha tudjuk, hogy Jeru­zsálem egyszerre asszony és város.) Ezáltal egy múlandó, anyagi vallás, a racionális erkölcs vallása jelenik meg a kereszténység álarcában, mialatt a keresztény vallás valódi szelleme elfoglalva, romokban iiever. Ráháb először megtagadja, hogy határozott formát öltsön, mert fél, hogy kiderül a megtévesztés, de végül mégiscsak megjelenik a Kerubok között, melyek Blake fogalmai szerint azonosak az Antikrisztussal; a vallás külsőségei­vel annak lelke, tartalma helyett. Nemsokkal ezután Los kihirdeti a "Reg­gel Jelét", mivel a bön erői formát öltöttek. Ezután Albion felesége, Britannia is megvallja féltékenységét, és azt, hogy az önmegtartóztatást és az erkölcsi törvényt használta fel a férfi fölött való uralkodásra. Önkéntes vallomása után Albion kész magáévá tenni a kereszténység alapel­vét, a megbocsátást, és amint ez sikerül neki, újra osztatlanná válik, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom