Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/3. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Gadóczi, Andrea: William Blake szimbolizmusa és a Biblia a "Jeruzsálem" c. műben

- 61 képes megsemmisíteni a Kerubot. így a háborúskodó Zoák végre újra egyetértésre jutnak; minden ember eggyé válik Albion személyében. (A férfi és a nő akkor vált eggyé, amikor Britannia Albion keblébe tért.) Végül Isten és ember is eggyé válik, és minden a világon humanizálódik. Az ember, miután elérte a teljes érettség korát, pontosan azért fog újra bönbe esni, mert szabad; de szabadságával (Jeruzsálemmel) és a költő segítségével újra kezdi majd a földi életből az örökkévalóságba vezető ciklust. Habár a zsidó hittől a keresztény vallásig progresszív út vezetett, egyfajta regresszív haladás is megfigyelhető, aminek célja, hogy a bún formát ölthessen, és így elpusztítható legyen. Mint ahogy a gyermek maga is apa lesz, és minden életkor magában lordja az előző életkorok jellemvonásait, ugyanígy tükrözik egymást a Jeruzsále

m egyes fejezetei is; ugyanakkor önálló egységek is maradnak, mint ahogy a gyermek, a fiatalember és az érett férfi is "Egyetlen Ember". A legegyszerűbb példa erre a visszatükröződésre az, liogy a zsidó hit igazságszolgáltatásának és erkölcsi törvényeinek szigorú szabályai újra megjelennek a deistáknál, sőt, a kereszténységben is, amíg teljesen föl nem ismerik és el nem vetik őket. (5) Az ok, amiért Albion minden fejezetben elfordul, vagy elmenekül az isteni látomás elöl, míg Los végig attól fél, liogy az ember elhagyja majd az isteni látomást, és ezért megpróbálja meggátolni őt ebben nz, hogy Blake felfogása szerint a történelem minden szakaszában az ember valóban elhagyja az isteni látomást, míg az alkotó művész félti öt és megpróbál segíteni rieki. Hasonlóképpen magyarázható az is, liogy az ember mindhárom fejezetben elbukik. Vagyis, a bűnbeesés az 1. fejezetben kezdődik, de regjelenik a 2. fejezetben is anriak alátámasztására, liogy a zsidó vallás nem az igazi hit, a 3.-ban pedig azért, hogy megmutassa, liogy a deizmus sem az. A Blake-i képzelőerő látomása az emberi életet négyfelvonásos drámának látja: a bűnbeesés; az ember küzdelme a bűnbeesett világban (általában ezt nevezzük történelemnek); a világ megváltása egy isteni származású ember által, amelyben az örök élet és az örök halál egyaránt diadalmaskorlik; és az apokalipszis. Ez a négy felvonás megfelel a Jeruzsálem négy részének is. (6)