Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/3. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Gadóczi, Andrea: William Blake szimbolizmusa és a Biblia a "Jeruzsálem" c. műben
- 59 liogy szükségszerűen jön létre ,, 27 tgycwu ciklusa — vagyis részletesen analizálja az Ádámnál kezdődő és Lutherrel végződő három'.alapvető állapotot. Végül az ember befejezi földi útját a stációkon keresztül, közelebbről a 27 egyházon keresztül, a végtelenségbe. A mű azzal a reménnyel zárul, liogy az evilági életből az örökkévaló életbe vezető ciklus folytatótdik. Mint Kari Kiralis is megállapítja, Blake-nek valószínűleg hármas oka van arra, liogy a zsidó vallást az ember szellemi fejlődéséhen a gyermekkor állapotának tartsa. Első és legnyilvánvalóbb oka az, ítogy a keresztény egyház a zsidó hitet tartja a legkorábbi vallásnak. Másrészt, emberi viszonylatban, a gyermek is a büntetést tanulja íteg hamarabb, mint n megbocsátást; előbb meg kell tanulni, Iwgy fölismerje és gyűlölje a bűnt, ahhoz, hogy meg tudja tanulni megbocsátani azt. A harmadik és legalapvetőbb ok az, liogy a zsidó vallás lényege az erkölcsi törvény — az erkölcsi törvényhez való ragaszkodást az Istenhez való ragaszkodással azonosítják — amit legnyilvánvalóbban a Tízparancsolat bizonyít. Ezen alapszik az emberi igazságszolgáltatás egész rendszere, amelyben a vádló, a bíró és a hóhér alkotja Blake "pokoli háromságát." Ezt a szigorú, kodifikált rendszert volt hivatva Jézus eltörölni. Isten elégedetlenségét a zsidó vallással legtisztábban az özönvíz megjelenése mutatja. Azt, hogy az ember is elégedetlen a zsidó hittel abból látjuk, liogy Albion kész meghalni, mivel íéi embertársaitól, és mivel meggyőződése, hogy Isten elhagyta őt. Végső jele annak, hogy a zsidó hit át kell, hogy adja a helyét egy következő stációnak nz, Ingy a fejezet vége felé Albion remény nélkül hal meg, de ismét a Megváltó karjaiban.(3) üjra emberi viszonylatokban szemlélve a dolgokat, a felnőtté cseperedő gyermek túljut a természetfölöttiségen, eljut az agnosz ticizmushoz. Blake korának agnosztikusai deistáknak nevezték magukat, mivel természetesnek tekintették Isten létét, még akkor is, ha soha nem avatkozott be az általa teremtett anyagi világ működésébe. Blake szembenállása a deizmussal már két első metszetében, a There's No Nat ura l Religion (1708 körül) és az All Religion s a te Or e-ban (1788 körül) is megjelenik. Itt, a Jeruzsále m 3. fejezetében megmutatja, hogy a
