Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985)

- 91 ZIMÁNYI ÁRPÁU A MAGYAR SAJTÚ HELYESÍRÁSI TÉMA;JÚ CIKKEIBŐL (1945—19B5) A felszabadulás után hazánkban megjelent napilapok és folyóiratok nyelvművelő tevékenységéről még nem született átfogó elemzés. A Magyarosan és a Magyar Nyelvőr hasábjain közölt sajtószemlék egy-egy év cikkanyagát mutatják be jobbára statisztikai jelleggel. SEBES!YÉN ÁRPÁD munkája (Nyelvművelő irodalmunk 1945-től 1960-ig. Magyar Nyelv LVÍÍ.) a szakfolyóiratokkal foglalkozik, nem tárgyalja a népszerű sajtó nyelművelését. Kívánatos lenne megismerni a budapesti és a vidéki napilapok, valamint a mindenkihez szóló folyóiratok nyelvi cikkeit, mert így fölmérhető a szélesebb olvasótábor érdeklődési köre, ami hozzásegít a gyakorlati nyelvművelő munkában hasznosítható következtetések levonásához. A helyesírási témájú cikkekről szóló áttekintés egy most készülő, nagyobb lélegzetű dolgozat egyik fejezeteként igyekszik bemutatni a sajtóbeli nyelvművelés legváltozatosabb, legpezsgöbb területét. A napilapok és a nein szakmai jellegű folyóiratok nyelvi munkálkodásának leggazdagabb ága a helyesírás. Más témákkal összevetve (általános nyelvészet, a helyes kiejtés és a beszédtechnika kérdései, jelentéstan, alaktan, mondattan, stilisztika) nagyobb szánban jelentek meg ilyen írások, a vitatott témák az érdeklődés fmmlokterébe kerültek, és az élet különböző területén föllelhető, nem szűnő hibák állandó céltáblái a nyelvművelőknek . A vizsgált négy évtizedet három, élesen elkülönülő szakaszra bonthatjuk. 1. 1945 és 1953 között közepes érdeklődés jellemezte a sajtót. 2. 1954-től 1961-ig minden évben bőséges mennyiségű cikk szólt a HSz. 10. kiadása kapcsán először a tervezetről; majd a megjelenése után még hét évig tartott a féktelen indulatoktól sem mentes vita. 3. 1962-től napjainkig mindvégig megmaradt az állandó témák között.