Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Zimányi Árpád: A magyar sajtó helyesírási témájú cikkeiből (1945—1985)

- 92 Viszont a szabályzat 11. kiadása már korántsem okozott kiilonünuhb mográzkódtatást, sőt a szükségesnél kevesebbszer magyarázták a változásokat. 1985-ben nein volt érzékelhető a helyesírási témájú cikkek számának hirtelen növekedése. A korszerű szabályzat iránti igény már jóval a megjelenése előtt nyilvánvalóvá vált. A felszabadulás utáni reformtörekvések, a tért hódító modernebb szemlélet rendet akart teremteni a sokféleségében, mivel a hagyományos helyesírás már túlnőtt a szűkre szabott kereteken. Fölöslegessé 1 2 vált a cz, de elvetendőnek tartották a nevek végén az y-t is." (Az utóbbilioz hasonló túlkapások megakadályozására lett mind sürgetőbb feladat az egységes szabályzat kimunkálása.) Sem a szaksajtó, sem a kevésbé igényes lapok egy része nem volt ugyanazon a véleményen. Rovatban megjelent cikkek is képviseltek szakmailag téves álláspontot.^ A bizonytalanság tovább fokozódott: a fonetikus vagy a szóelemző írásmód, az ogyboés a különírás egyéni megítélés dolga lett. Az előzővel kapcsolatban DEME LÁSZLÓnak le kellett szögeznie: "A helyesírás teljesen fonetikus nem lehet. A szókép állandóságának megbontásával többet veszítene, mint amennyit a kiejtés szerinti pontosság meghonosításával nyerne." A tovább, külö

n és az után

a igekötői szerepének megállapítása a szóösszetételek írásmódjának sarkalatos pontja volt.^ PAPP ISTVÁN cikksorozatban figyelmeztetett az 1950-es kiadás hibáira, ellentmondásaira, majd megjegyezte. "Helyesírási dolgokban az a helyest, ahogy a legutóbbi, tehát az éppen érvényben levő helyesírási szabályzat rendeli."

6 Az új szabályzat készítésének műhelymunkájába, a változtatások hátterét alkotó nyelvi anyag tudományos elemzésébe nyújt bepillantást BENKÖ LORÁND és PAIS DEZSŐ. Szerintük "a helyesírás kétségtelenül nem a nyelvtudomány belső ügye, hanem annál jóval több: közügy. De a benne fölmerülő kisebb-nagyobb problémák megoldása nem nélkülözheti a nyelvtudományi módszert: a gondos körültekintést, a kérdéseknek részletekbe hatoló, aprólékos vizsgálatát, az alapos filológiát."^ Figyelemre méltó kettejük éjtszaka--éjszaka vitája ugyanitt. A 10. kiadás megjelenéséről — messze megelőzve a fővárosi lapokat — a Dunántúli Napló adott hírt. Ürömmel szól a szabályzatról, de nem ért egyet az anyag elrendezésével, nert a hagyományos nyelvtani szempontok