Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Sike Sándor: Tartalom és forma dialektikájának marxi alkalmazása A tőke 1. fejezetében
- :> totalitássá, a teljességgel megértett világ rendszerévé egyesi Imik. ludjuk, Ifogy A Linz In és z kri Ultija n második csopni Ihr)/ tartozó kérdések megválaszóiba iúságái határozottan elutasítja, sőt a ^transzcendentális dialektikáimul megkísérli, Imgy -- mini htmisan felleli kérdéseket -teljességgel eltávolítsa őket a tudományból. F.bhőt n kan ti álláspontból kiindulva, különböző átmenetekkel jut ol a nómnl: rílozória Hegelig, az idealista állásponton lubetségos legmagasabb szintézisig: a^ filozófiáig. Marx filozófiája túllép (tartalmilag) a német ifial izmuson, többek között azzal, liogy a filozóCia elveként — szemben a német idealizmus racionalizmusával -- a gyakorlatot állítja. Vagyis a szemlélődő magatartására való kísérletnél jóval többet -- a kísérlet már megtörténik a német idealizmuson belül — azt ti., Ingy a gyakorlatiság nem más, mint Imgy "a forma közömbösségét a tartalommal szemben" fel. kell számolni. "A gyakorlatot tebát csak akkor lebet igazán megtalálni a filozófia elveként, ba ugyanakkor egy formafogalmat is felmutatunk, amely — érvényességének alapjaként és módszerbeli előfeltételeként -- nem Imrdja magán többé ezt a minden tartalmi meghatározottságtól, való tisztaságot, nem honija magán többé ezt a tiszta racionalitást." A tartalom és forma marxi elméletének bizonyos lokü "rekonslinálásához" leghasznáibatóbbnak tűnik Marx löké je. " $>A töké^ -ben uf;in is annyira gazdasági, mint a társadalom fejlődésének útját megvilágító általános filozófiai törvényeik kerülnek feltárásra". 1/ indokolja, hogy ehhez a műhöz fordulunk "segítségért". Vizsgálódásunk konkrét tárgya a Marx által A tők e első fejezetéhen elemzett áru, illetve az áru ér lék v i. szunyái . Kiindulópontunk természetesen az egyes áru, mint a tőkés termelési mód gazdayságának elemi formája. "Maga az áru mint két meghatározás egy9 sége jelenik meg. Használati érték és csereerték, vagyis csupán egyszerű munkatermékből már áruvá változva is Megőrizte a munka termék hasznos voltát, tulajdonképpen ez képezi az áru anyagi oldalát, ez az. első előfeltétel, az az anyagi bázis, amely egy meghatározott terme bír? i viszonyt önmagán kifejleszt. Ugyanakkor mint előfeltétel nem függ ezektől a viszonyoktól. Hasznos voltánál fogva csupán olynn munka termék, amelyen nem látszik ney, milyen viszonyok között termelték, ugyanúgy mint az öt előállító munkafolyamat sem tükrözi, milyen feltételek között megy végbe. "Ahogy nem érezni a búzán, ki művelte, éppúgy nem látszik meg ezen a fo-
