Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Halmai István: Szempontok a jogászság rekrutációjának vizsgála-tához az egri Érseki Jogakadémián a polgári korszak első felében (1861 — 1913)

- 222 14. Magyarország története 1090 — 1910. 003. 15. ü sszevetésül az alábbi táblázattal illusztráljuk az országos arányokhoz viszonyított számokat, amelyek a magyar lakosság százalékos vallási megoszlását mutatják a dualizmus korában. Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Gondolat 1975. 349. 1069 1910 rónai katolikus 48,7 52,1 görögkatolikus 10,3 9,7 görögkeleti 16,7 14,3 evangélikus 7,2 6,4 református 13,1 12,6 izraelita 3,6 4,5 egyéb 0,4 0,4 16. Hajdú Tibor: Az értelmiség számszerű gyarapodásának következményei az első világháború előtt és után. Valóság, 1900. 7. 26—27. Hajdú a tanulmányában rámutat arra (Kovács Lajos: A zsidóság térfoglalása Magyarországon c. munkájából véve a számadatokat): 1910-re az ügyvédek 45, az orvosok 49, az ipari tisztviselők 44, az újságírók 40, az állatorvosok 40 százaléki izraelita felekezetű. 17. Hanák i. m. 348. 18. Hajdú i. m. 21 — 22. 19. Lackó: A magyar társadalmi sturktúra fejlődésének fő tendenciái és problémái a polgári korszakban. In: Társadalmunk szerkezetének fejlődéstendenciái. I. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet 1981. 25. 20. Hajdú i. m. 26. 21. Az értelmiségen belül a dzsentri elemekkel felduzzadt úri középosztály a "történelmi nemzet" képviselőjeként nem hajlandó magába foglalni a javarészt német és zsidó elemeket. Huszár Tibor: Az értelmiségszociológia és -szociográfia hazai történetéhez. In: Értelmiségszociológiai írások Magyarországon 1900—1945. Kossuth 1901. 15.