Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/12)
Szőke Lajos: Görömböly szlovák nyelvjárásának néhány sajátossága
- 11 - í meg a mutatónévmások esetében is: Gen. sg. toho, teho. A személyes névmások I. sg.-ban egyszerűsödnek a végződések, emiatt mriu, tebu, sebu. A személyes névmások rövid formájában a fonetikai törvények következtében szokatlan formák jelennek meg: Sg. 2. pers. Dat.: ci, Acc.: ce, a visszaható névmásnál Dat.: si A 3. szem. személyes névmásoknál profetikus "v" jelenik meg: von, vona, voni, amely a deklináció során eltűnik. G. Dat.-ban egymás mellett fordulv • nak elő: jeho, joho, neho, noho. A számnevek általában csak egytől négyig kapnak esetvégződéseket: jeden, jedna, jedno, dva, tri, stiri, pejc, Gen. sg. jednoho, (-eho)dvox, / trox, stirox. Összetett számnevekben előfordulva változatlanok. A megi s számlált tárgy általában többes szám Gen.-ba kerül: dvacec se^em xiz, de dva xize (N.pl.) A konjugáció rendszerében lévő eltérések zömmel fonetikai természe/ / v ; v ' v i l ; tűek: nesem, nese, nese, neseme, nesece, nesu, ahol az s és a c jelenléte a palatalizáció jelenségével magyarázható, emiatt az infinitív .is nese. A diftongusok szerepének csökkenésével egyes igék -ie kötőhangja e-re változik: berem, beres. Az olykor hallható "beriem" a korábbi r'-re utalhat. Többes szám 3. személyben viszont az -i tövűek rendszeresen -ia-ra vég/ ződnek: robia, nosia. > .-> "-e,-i" váltakozást figyelhetünk meg a jelenidejű konjugáció, az infinitív és a múlt idő kötőhangjaiban: rozumec/rozumic, emiatt rozumeju/rozumia, rozumil/rozumel, ho^el, sőt ezek analógiájára volel'i. A rendhagyó "bic 1 1- múlt ideje: bul(som, si,) bula, (sornyi,)vono bulo, buli zme, (see, su,) jövő idő: bu^em, bu^ es stb., amely az igék (folyamatos) jövő idejének képzésénél is részt vesz: nebu^em ce l'ubic. Leggyakrabban az -ovac szuffixunimal ellátott igék fordulnak elő, mivel ezzel "szlávosítják", építik nyelvi rendszerükbe a magyarból átvett igéket: engedovac - engeduje stb. A múlt idő képzésénél gyakran három formát használnak váltakozva: pad - padol - padnul. Érdemes rámutatni néhány sajátosságra, melyek a határozószók képzésénél fordulnak elő: kel'o - (mennyi) vel'o (sok) V barz - strasne - (nagyon) -k. utótaggal: tedik, 1—lel: ska^el
