Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/11)

Cservenyák János: Egy középiskolai geometriai kísérlet összefogla-lása I. és Az egybevágósági transzformációk. A vektorok.

- 93 ­nevezzük. Továbbá az A ponthalmazt a geometriai leképezés értelmezési tartományának , a képpontok (P'-k) halmazát a geometriai leképezés érték­készleténe k vagy képhalmazána k nevezzük. Ha a képhalmaz a B valódi részhalmaza, akkor azt mondjuk, hogy az A pont­halmazt a B ponthalmazba képezzük le, ha a képhalmaz éppen a B ponthal­maz, akkor A-t a B-re képezzük le. Ha a képhalmaz A valódi részhalmaza, akkor A-t A-ba (önmagába ) képezzük le, s ha a képhalmaz éppen A, akkor A-t A-ra (önmagára ) képezzük le. Ha egy A ponthalmaznak önmagába vagy önmagára való leképezésénél egy pont képe önmaga, vagyis P = F(P), akkor a P pontot a leképezés fixpontjának nevezzük. Ha egy A ponthalmaz e egyenese pontjainak képei az e egyenesre illeszked­nek, akkor az e egyenest a geometriai leképezés invariáns egyeneséne k ne­vezzük. Ha pedig egy A ponthalmaz a síkja pontjainak képei az a síkra illesz­kednek, akkor az a síkot a geometriai leképezés invariáns síkjána k ne­vezzük. Ha az invariáns egyenes minden pontja fixpont, akkor az egyenest ponton­ként fixegyenesnek , ha az invariáns sík minden pontja fixpont, akkor azt pontonként fix síkna k nevezzük. Ha az F leképezés esetén egyenes képe egyenes, akkor az F leképezést egyenestartónak , ha sík képe sík, akkor síktartóna k nevezzük. Ha az A ponthalmaznak a B ponthalmazr a való leképezésénél különböző P és Q pontok P' és Q' képei is különbözők, akkor ezt a geometriai leképezést kölcsönösen egyértelm ű leképezésnek vagy transzformációna k nevezzük. Je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom