Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/10)

Kelemen Imre: Zenetanítás az egri érseki tanítóképzőben III. rész (1920-1939)

- 11 - í szakokat. Egyike volt azoknak a fiatal zenészeknek, akik alapos felkészülés után egyértelmű lelkesedéssel álltak az új magyar muzsika szellemében megújuló iskolai énekoktatás és egyházzenei törekvések mellé. A kibontakozó, majd egyre inkább kiszélesedő énekesrendi mozgalomban az egyházi és a világi vonatkozások észrevehetően egybefonódtak (15). A gregorián ének, Josquin, Palestrina s más régi mesterek motettái a világi hangversenyeknek is állandó darabjaiként voltak jelen, s ugyanúgy újat jelentettek az énekeseknek és a hallgatóságnak, mint az ősi magyar népdal, vagy Kodály s a fiatal magyar zeneszerző nemzedék művei. Az önálló zenetanári állás megszervezése újabb változást jelentett az óraszámokban: Tantárgyak Osztályok Tantárgyak I. o. II.0. III.O. IV.o. V.o. Ének-zene 3 3 2 2 2 Kántori teendők 1 1 2 2 2 Összesen: 4 4 4 4 4 Mint látjuk a kántori teendők óraszáma jelentősen megnőtt azzal, hogy már az első osztályban bevezetést nyert, s ugyanakkor l-l újabb órát kapót a III-V. osztályokban. Ezekhez az órákhoz még heti 2 óra énekkari foglalkozás járult, amely mindenki számára kötelező volt. A zenekar heti 1, később 2 órás próbát tartott. Ez fakultatív foglalkozás volt. A zeneoktatás intenzívebbé tételét szolgálta az is, hogy Bitter külön osztályénekkarokat is szervezett, amelyek betanításában és vezénylésében esetenként a növendékek is részt vettek. Bitter célja ezzel az volt, hogy az életbe kilépő fiatal tanító az alapvető elméleti ismeretek mellett a népművelés egyik fontos eszközének az énekkarnak szervezésével és vezetésével kapcsolatos legszükségesebb tudnivalókat már az iskolában