Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/09)

Bodnár László: A sajátos adottságú térségek fejlesztés feladatai és lehetőségei

- 15 4. A MEGYE TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak végrehajtása a gazdasági-társadalmi fejlődés szerves részeként történhet meg. A terület- és településfejlesztés irányítási rendszere a gazdaságirányítás és a közigazgatás korszerűsödésével összehangoltan kerül továbbfejlesztésre úgy, hogy az irányítás minden fokán erőteljesebben érvényesüljenek a terület- és településfejlesztés érdekei. Községrenszerünk a tanácsok megalakulásáig a kisközségekből álló közjegyzőségek, valamint a nagyközségek hálózatából állt. -Az 1950. évi átszervezés alkalmával minden 300 lakosnál nagyobb községben tanács, illetve igazgatási szervezet alakult ki. A tanácsrendszer kiépítése, a tanácshálózat sűrítése miatt az igazgatási szervezettel ellátott községek nagyságrendje megváltozott. Míg korábban a községi igazgatási egységek zöme 1500-4000 lakos között volt (ezen belül a községi igazgatási egységek fele 2-3000 közötti), a 60-as évek közepére a községi igazgatási egységek zöme 500-1500 lakossal rendelkezett, de jelentős volt olyan 500 lakos alatti települések száma is, amelyek igazgatási szervezettel rendelkeztek. 1964. jan. 1-én hazánkban az összes község 90 %-ában működött tanács, amelyből 16 %-ban volt közös tanács. 1950 és 1965 között a tanácsok hálózata alig változott. A mezőgazdaság kollektivizálásával kétségtelenné vált, hogy a közös gazdaságok üzemgazdasági irányítása nem a községi, hanem a magasabb szintű járási és megyei tanácsokra hárul. Ugyanakkor a községi tanácsok egyre nagyobb szerepet kaptak a községek általános fejlesztésében, a lakosság életkörülményeinek javításában. A megye aprófalvas térségeiben a tanácshálózat fejlesztése, a mezőgazdaság üzemi viszonyainak megfelelően szükségszerű volt. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése megkövetelte, hogy azt az ellentmondást, ami az egyre nagyobb területű gazdaságok, valamint a szétaprózott tanácshálózat között fennállt, feloldják. A községi tanácshálózat a megyéken belül is nagyobb szóródást mutatott. Az 50-es években a községi tanács szervezeti és működési alapelvei