Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Feketéné Cselényi Zsuzsanna: A fajvédők szervezkedési kísérletei

- 90 ban. 1919. január 6-ától alapszabály alapján működött, s mint az első fajvédelmi alakulás vonult be a magyar történelembe. Az ellenforradalom győzelme után e szervezetek irányításával széleskörűen indult meg a fajvédelmi ideolgóia terjesztése, a zsidóság elleni hajsza. Ebben igen komoly tevékenységet fejtettek ki a később megalakuló fajvédelmi párt vezérei, akik tagjai voltak az ÉME-nek, a MOVE-nak vagy más, ebben az időben egyébként gombamódra szaporodó szélsőjobboldali legális vagy illegális szervezetnek. A lényeges kérdésekben kialakított azonos álláspont lehetővé tette, hogy esetleg egyszerre többnek is. A vesztes háború után a bűnbakkeresés, a felkorbácsolt indulatok, főként az említett szervezetek idológiai tevékenységének eredményeként, létrehozták a sok vitát kiváltó első fajvédelmi törvényt, a numerus clausust. A háború következményeiért, a forradalmakért a fajvédő ideológia a zsidóságot tette felelőssé. Vezéregyéniségei ezt a szemléletet igyekeztek — egyenlőre — a kormánypárton azaz az egységes párton belül érvényre juttatni. Az államhatalom kiépülése, az egységes párt megteremtése átmenetileg komoly hatalmat enged Gömbösnek, a szélsőjobboldal vezérének a kezében összpontosulni, hiszen ügyvezető alelnöke a kormánypártnak. Az 1922-es választások egyszemélyi felelős ügyintézője. Bár feltehetően érezte, hogy a konszolidáció folyamatában a szélsőjobboldali társadalmi szervezetek és különítmények tényleges, nyers, erőszakos, brutális hatalma csökkent, s az új belpolitikai és nemzetközi helyzetben nem lehetett tartós, különösen a hagyományos uralkodó osztályok részéről nem elfogadható. Ezért mutat még ebben az időben feltétlen hajlandóságot a Bethlennel való együttműködésre. Valóságos célja azonban az államhatalmon, a kormánypárton belül tömöríteni, a maguk oldalára állítani a többséget a megfelelő ideológia széleskörű propagálásával. Ez a szándék tükröződik az 1922. április 19-én, az abádszalóki választókerület küldöttsége előtt elmondott beszédében is: "mi jogos fajvédelmi harcot folytatunk, a keresztény agrár gondolat körül csoportosulva szeretném látni a magyar társadalom minden rétegét, a kisiparosságot, a magyar intelligenciát, munkásságot, a gazdát, földbirtokost egyaránt. Ha ez így lesz, akkor nekünk nem lesz szükségünk arra, hogy minden évben új pártokat alapítsunk, akkor egységes közvélemény fog kialakulni egy olyan gondolat körül, amelyben minden magyar ember megtalálja a helyes orientációt, nem fogunk bolyongani a sötétben, forradalmak nem fogják felborí-