Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Bohony Nándor: Tata 1695-ben

- 25 A legnépesebb felekezet így a reformátusoké volt, ezt kissé lemaradva a katolikusoké követte, míg az evangélikusok már a családfők ötödét sem érték el. Ám a reformátusok és a katolikusok közel egyforma létszáma gyanússá teszi EDELÉNYI SZABÚ idézett állítását. Más szóval, ha a családfők több mint a fele telepes, és ezekrők tudni véljük, hogy reformátusok, akkor a jövevény családfők több mint felének is a "magyar vallást" kellene követnie. A kérdés megnyugtató tisztázása érdekében szétválasztottuk a lakosság különféle eredetű csoportjait és külön-külön is megvizsgáltuk az őslakos, a telepes és az ismeretlen eredetű családfők felekezeti összetételét. Katolikus szama Református családfők száma % Evangélikus száma % Őslakosok Telepesek Ismeretlen eredetűek Összesen 3 3,5 65 54,6 1 11,1 69 39,9 44 80,0 21 17,6 8 88,9 73 42,1 2 3,6 29 24,4 31 18,0 A számok nem hagynak kétséget afelől, hogy EDELÉNYI SZABÓ állításával szemben a reformátusok épp az őslakos családfők körében élveztek többséget, míg a telepesek nagyobb része a katolikus felekezethez tartozott. Ez utóbbiak tehát jöhettek a Duna—Tisza közéről, és lehettek magyarok is, sőt nemcsak lehettek, de nevük alapján azok is voltak, csak éppen kálvinisták nem lehettek többségükben. Minthogy a korabeli Tatán erőszakos katolizálásra nincs adat, (s ha lett volna is ilyen, ti. rekatolizáció, miért csak a jövevényeket vette volna célba), legfeljebb arra gondolhatunk, hogy EDELÉNYI SZABÓ reformátusait 1695-ben már mint őslakosokat vették számba, vagyis hogy az általa említett telepítési hullámot, újabb és újabb beköltözések követték. A kérdés tisztázása láthatóan további kutatásokat igényel. Adataink segítségével 73 családfő (38,2 %) foglalkozása volt tisztáz-