Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Bohony Nándor: Tata 1695-ben

- 26 ható. Ez utóbbiak között 39 csapót, 6 vargát, 4 fazekast, 3—3 csizmadiát, molnárt, szűrszabót, 2—2 asztalost, borbélyt, kovácsot, mészárost és szűcsöt, illetve 1—1 fonóasszonyt, péket és takácsot találtunk. A családfők többsége, mint erre közvetve maga a forrás is utal, nem az iparból, hanem a földművelésből élt. A továbbiakban először a családok, illetve a háztartások számának és szerkezetének meghatározására tettünk kísérletet. Forrásunk segítségével 185 egység, LASLETT terminológiájával élve

5 185 családi háztartás belső viszonyait ismerhettük meg. (További hat esetben zálog-, illetve deserta telkek birtokosairól lévén szó, ilyen vizsgálat elvégzésére nem nyílt mód.) E családi háztartások körében a forrásunk alapján elvégzehető számítások szerint összesen 644 fő élt, egy családi háztartásra így átlagosan 3,48 fő jutott. A részleteket az alábbiak szemléltetik: A családi háztartásban élők száma 1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 fő 6 fő 7 fő A családi háztartások száma 1 49 42 64 15 10 4 A családi háztartások %-ában 0,5 26.5 22,7 34.6 8,1 5,4 2,2 Összesen: 185 100,0 Családi háztartásaink közel fele (49,2 %) így csupán 1—3, valamivel több mint harmada (34,6 %) pedig csak 4 tagot számlált, és igazán népesnek csupán 16,2 %-uk volt mondható. Miként ezt már a fentiek is sejtethetik, a Tatán összeírt családi háztartások túlnyomó része csak egy-egy páros- vagy kiscsaládot foglalt magában. A több családmagból álló egységek, tehát az ún. törzs- vagy nagycsaládok száma pedig csak 11-re (5,9 %) korlátozódott, ami nem áll összhangban azzal a korábbi nézettel, miszerint az iparosítás előtti Magyarországra ez utóbbiak túlsúlya lett volna jel-