Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)
Jakovlev, R. J. - Koncsos Ferenc: Tevékenység, személyiség és er-kölcsi nevelés
- 50 kifejezi a társadalmi viszonyok objektivitását, ebben az értelemben a személyiség nem más, mint az "individuális társadalmi viszonyok szubjektív formában való kifejeződésének összessége". (LICK 1969. 154.) A személyiség tehát szemben a szubjektummal értékkategória, mert "tartalmazza az ember sorsáért érzett felelősséget mint szabad öntevékenységének kiegészítőjét, s egyúttal a közösség ... sorsáért érzett felelősséget és belső kötelességérzetet". (LICK 1969. 49.) Az etikai vizsgálódáshoz legközelebb álló problémakör a személyiséghez és nem a szubjektumhoz kapcsolódik. A személyiség gazdagságát azok a társadalmi viszonyok határozzák meg, amelyek közt az egyén tevékenységét végzi. A személyiség fejlődésének lehetőségét a társadalom fejlettsége és struktúrája határozza meg. A termelőerők fejlettsége meghatározza a lehetséges tevékenységek rendszerét, a munkamegosztás jellege határt szab a tevékenységformák szabad választási lehetőségeinek, s az erre épülő nevelé s behatárolja a személyiségfejlődés lehetséges terrénumát. Meghatározott társadalmi viszonyok tehát szükségszerűen létrehoznak meghatározott embertípust. A szocialista termelési viszonyok teremtik meg azokat a feltételeket, amelyek között fokozatosan megvalósulhat a mindenoldalúan és harmonikusan fejlődő ember eszménye. A marxista etika nem abban látja a feladatát, hogy az eszményhez hozzáigazítsa a valóságot, hanem "azt kutatja, hogy a szocialista társadalomnak melyek azok a mozgástörvényei, amelyek az adott formáció személyiségei érvényesülésének közösség i feltételiből nőnek ki. Amennyiben sikerült megtalálnunk azt a meghatározó alapviszonyt , amely "itt és most" a fejlett szocializmus építésének időszakában a többi reláció rangját kiutalja, akkor erre felépíthető a mai ember magatartását értékelő mértékegységek sora". (SZILÁGYI 1978. 31.) A szocialista embertípu s nem típusembert jelent. A szocialista személyiség tartalmi jegyeit következésképpen nem határozhatjuk meg valamiféle elvont determinizmus szellemében. A szocialista személyiség tartalma ezért nem fejthető ki model l alakjában, hanem csakis olyan általános dialektikus törvények formájában, "amelyek általános determinációs formákat mondanak ki oly módon, hogy ezen az alapon lehetővé váljék a konkrét szükségszerűség megértése valamely egyszeri személyisé g megértésében". A