Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Jakovlev, R. J. - Koncsos Ferenc: Tevékenység, személyiség és er-kölcsi nevelés

- 47 veződött értékek felismeréséhez, s az értékrendszerben való eligazodáshoz elengedhetetlen a társadalmi viszonyokról, a társadalom szerkezetéről, sajátosságairól kialakított kép, amely világnéze

t formájában segít eligazodni az értékek rendszerében. Lehetővé teszi az ember számára annak meghatározását, hogy melyek azok az értékek: /!/ amelyekhez az igazodás általánosan elvárható norm

a értékű, /2/ s amelyek az egyéni cselekvéshez kapcsolódó különös érdemek

. A világnézet ennek alapján állásfoglalás

t jelent a pozitív értékek mellett, s a negatívak ellen. Tartalmában meghatározott osztályok létérdekei fejeződnek ki általánosított formában. A világnézet tehát elengedhetetlenül szükséges a tevékenység szabályozásához abban a vonatkozásban, hogy a célszerű tevékenység egyben célravezető is legyen. Lehetővé teszi annak felbecsülését, mire képes az ember, s a tevékenységhez viszonylag állandó mintát ad, tartós vezérfonalat képes nyújtani a konkrét döntések és cselekvések általános irányának meghatározásához. Az elméleti állásfoglalás, a világnézeti tartalom az ember gyakorlati tetteiben fejeződik ki, gyakorlatilag az egyénnek az objektív társadalmi létfeltételekben való szubjektív viszonyulása ölt testet a cselekvések eredményeiben. A tevékenység folyamatában az ember nemcsak tárgyakkal kerül kapcsolatba, hanem más emberekkel is. Cselekvései tehát társadalmi jelentőségűek, hatnak a társadalmi életre, megszilárdítják, vagy gyengítik a fennálló társadalmi viszonyokat, elősegítik vagy gátolják a társadalmi fejlődést. Azok a cselekvések, amelyek nem pusztán fiziológiai, hanem egyben szociális aktusok is, erkölcsi tartalommal is rendelkeznek. Ennyiben a cselekedetek erkölcsi értékke

l is bírnak. A tevékenység erkölcsi oldala a késztetések valamennyi fajtájából azokat foglalja magában, amelyek meghatározott eszményeknek megvalósítására való törekvést fejeznek ki. Az erkölcs a világnézettől eltérően nem általában határozza meg a cselekvés irányát, hanem meghatározott vonatkozásban szabályozza. Nevezetesen, hogy mi lesz a cselekedet hatása a többi cselekvőre, illetve a társadalom különböző szféráira. Morális szempontból a cselekvések 3 csoportját különböztethetjük meg: /l/ amelyek nem jelentenek morális problémát, /2/ amelyek önmagukban nem morális jellegűek, de a lehetőségszférákat befolyásoló szerepük miatt van morális jelentőségük, /3/ az önmaguk- « ban is morális cselekedetek, amelyek az ún. "határesetekben" fordulnak