Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Sike Sándor: Módszertani megjegyzések a tartalom és forma dialek-tikájának biológiai mozgásformán belüli vizsgálatához

- 22 ­b/ a biolgóiai kutatás dialektikus egységét képező részleges (összehason­lító, történeti, kísérleti, modellező) és speciális (genetikus, bioké­miai, biofizikai stb.) módszereinek rendszere; c/ a megismerésnek azok a logikai formái, amelyek részint az egyes mód­szerek konkrét alkalmazási eseteiben megjelenő specifikus gondolkodási folyamatokat jellemzi, részint az élő rendszerek tudományos vizsgála­tának különös és bizonyos mértékig önálló eljárásaiként jelenhetnek meg. (Frolov 1975. 12.) A filozófia és a természettudományok kapcsolatának kiemelkedő jelen­tőségét már Engels is felismerte, amikor hangsúlyozta, hogy "a dialektika a mai természettudomány számára a legfontosabb gondolkodási forma". (En­gels 1963. 343.) Persze ez az evidencia csak a valóban dialektikus gon­dolkodás talaján állók számára volt egyértelmű az elmúlt évszázad során. A marxizmus ellenfelei viszont minden oldalról igyekeztek megkérdőjelezni a marxista filozófia azon álláspontját, miszerint a dialektika törvényei nem mások, mint a természet objektív törvényei. Talán ebben a kérdésben volt a legerősebb intézitású az a próbálkozás, amely a marxizmus klasszi­kusainak egymás elleni "kijátszását", szembeállítását tűzte ki célul. A természet dialektikájáról szóló tanítást a marxi történetfelfogás dogma­tikus kinövésének kezdték hirdetni a polgári filozófusok, gyakorlatilag felelevenítve a newtoni jelszót: "fizika óvakodj a metafizikától!" A dialektika elleni támadás legkedveltebb területe, szinte magától értetődően, a biológia volt és maradt a mai napig. Ennek részben magának a biológiának, mint tudománynak, az utóbbi évtizedekben megtett hallatlan ütemű fejlődése az oka, másrészt magának az életnek a meghatározásában még mindig meglévő bizonytalanságok, az élet és halál (mint minden élő ellentmondása) misztifikálható volta stb. Másik ok, hogy különösen gyors fejlődésnek indult a genetika, melyhez va­ló viszonyát a marxista filozófia csak némi késéssel rendezte."'" Ilyen viszonyok között kiemelkedően fontos szerepe van a biológia módszertani alapja további elmélyítésének, e metodológia elméleti bázisa kiszélesíté­sének és elmélyítésének. Nem arról van persze szó, mint az korábban a természettudományok és filozófia kapcsolatában igen gyakran történt, hogy a tudomány elméleti "vakfoltjai", ismerethiányát a filozófia puszta spe­kulációval kitöltse, hanem sokkal inkább arról, hogy a filozófia a szak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom