Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)
Hacsi Lajos: Agrárpolitikai változások az 1953. júniusi fordulat után
- 171 tos döntésről. Az MDP Központi Vezetősége 1953. december 19-i ülésén a Minisztertanáccsal közösen határozatot hozott a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről.^ A dokumentum legfontosabb megállapítása szerint a következő 3 év alatt mintegy 12-13 milliárd forintot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. Ez az előző 3 évben 5 milliárd forint volt, tehát ennek az összegnek két és félszereséről volt szó. A határozat fő célként a következőt fogalmazta meg: "A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral." (TÁRSADALMI SZEMLE 1953. 12. 1148. old.) Ennek elérése érdekében kijelöli a fő feladatokat: az egyes mezőgazdasági ágazatokat arányosan kell fejleszteni, a növénytermesztés és az állattenyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni; növelni kell a kenyérgabona vetésterületét, valamint fejleszteni kell a szőlő-, gyümölcs-, zöldségfélék termelését stb. A dokumentum ezután évenkénti bontásban meghatározta a főbb kultúrák vetésterületét, az állatállomány fajtánkénti számszerű alakulását, és külön foglalkozott a tervben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges feltétekei (gépek, vetőmag, műtrágya, szállítás, pótalkatrész-ellátás stb.) biztosításával. A határozat hiányossága, hogy a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének kérdését mellőzi, gyakorlatilag a tsz-ek számának növekedésével a következő három évben nem számol. Igaz ugyan, hogy az adott időszakban nem volt időszerű és lehetséges a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése, és a meglevő szövetkezetek megszilárdítására kellett törekedni, mégis egyet lehet érteni Szabó Bálintnak azzal a megállapításával, hogy a számszerű fejlesztés kérdésének teljes mellőzése a három éves fejlesztési programban hiba volt. (SZABÓ 1983. 102-103. old.) Eme hiányossága ellenére az 1953. decemberi határozat pozitív szerepet töltött be a júniusban meghirdetett fordulat kiteljesítésében a mezőgazdaságban. Ami az intézkedések hatását illeti, a legszembetűnőbb változást a szövetkezeti szektor átmeneti visszaesése, illetve az egyéni gzadaságok számának, területének, keresőinek növekedése jelentette. A két jelenség összefüggésben volt egymással, hiszen az egyéni gazdaságok gyarapodásának döntő tényezője a termelőszövetkezetek számának mintegy 500-zal való meg-