Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Hacsi Lajos: Agrárpolitikai változások az 1953. júniusi fordulat után

- 172 csappanása 1953 közepétől 1954-ig, valamint az, hogy szántóterületük 650 ezer holddal, tagjainak száma pedig közel 110 ezerrel (80 ezer család) csökkent. (ORBÁN 1972. 131.; SIMON 1979. 29. old.) Hogy kik voltak a kilépők? "A kilépők között sok az idén, vagy a tavaly ősszel belépett tag, ... és sok az olyan középparaszt, aki a ... fiatal termelőszövetkezetben nem találta meg gazdasági számítását vagy akit elkedvetlenített az egyes szövetkezetekben fellépő ellentét, amely az ottani szegényparasztok és középparasztok között mutatkozott. A kilépők közt jelentékeny azoknak a száma, akiket az önkéntesség elvének megsértésével vittek a szövetkezetbe." (RÁKOSI 1953.) Az eddig ismertetett rendelkezések lehetőséget biztosítottak a kilépésekre és a szövetkezetek feloszlatására, a parasztok pedig éltek is ezzel a lehetőséggel, a különböző intézkedéseknek ugyanis jelentős anyagi kihatásai voltak az egyéni gazdákra nézve. Ennek hatására nemcsak a volt birtokos parasztok (főként középparasztok) hagyták ott a termelőszövetkezeteket és fogtak hozzá újból az egyéni gazdálkodáshoz, hanem az iparba korábban eltávozottak is visszatértek a mezőgazdasági termelésbe. 19541955-ben 40-40 ezerrel növekedett átmenetileg az agrárnépesség, ezen belül is az egyénileg gazdálkodók száma. A gazdaságok számában is mintegy 200 ezres gyarapodás volt megfigyelhető. Az egyéni gazdaságok száma és területe főleg az állami tartalékterületekből emelkedett visszaigénylés és bérletek útján, de megnőtt a földvásárlások száma is. (ORBÁN 1972. 131-132., 134. old.) A megváltozott feltételek hatására megnövekedett az egyéni gazdák termelési kedve, sokan vásároltak közülük állatokat vagy hajtottak végre olyan beruházásokat, amellyel növelték földjük termőerejét. Összességében megállapíthatjuk, hogy az áttekintett intézkedések hatására olyan kedvező folyamatok indultak meg, amelyek az egyéni gazdák helyzetének javulásáról, gazdálkodásuk feléledéséről vallanak. A fentiek ismeretében nagyon is érthető a termelőszövetkezetekben maradt, zömmel földnélküli vagy kevés földű tagság aggódása, vajon milyen hatással lesznek az intézkedések az ő sorsukra nézve. Nem kap-e több könnyítést az, aki kilépett és egyénileg gazdálkodik? Mi lesz a termelőszövetkezetek sorsa: megmaradnak-e, fejlődnek-e, esetleg a megsemmisülés veszélye fenyegeti őket?