Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében

- 142 Az egri jogi iskolát Foglár György egri kanonok, c. püspök alapította — eredetileg internátusnak gondolva el — 1740-ben. Az új iskola létrehozását sok szempont érlelte, amelyek közül legfontosabbként azt tüntette fel, hogy a független ügyvédi pályákra mindeddig főként protestánsok igyekeztek. A püspök megállapítja, hogy ők is autodidaktákból kerültek ki és csupán az ügyvédi irodákban gyakorlatilag sajátították el a mesterség26 hez szükséges ismereteket . Az alapító célja az volt, hogy az itt képesítést szerzett hallgatók olyan katolikus jogtudókká váljanak, akik el tudják látni ügyeiket és nem szorulnak ügyvédekre (UDVARDY, 1898. 1-2.1). 27 Az intézet hallgatói katolikus nemesifjak lehettek , egyes esetekben, saját költségükön szabad városok polgár fiataljai is. A tanári kar két jogtanárból állt és egy harmadikból, aki a történelmet és a matézist adta elő. A leckerend az egri jogiskolán 1768-ban a következőképpen nézett ki: délelőtt nyolctól kilencig a jogászok matézist hallgattak, kilenctől tízig a két jogtanár (két csoportban) tartotta az óráit. Délután kettőtől háromig ismét jogi előadások voltak, háromtól négyig pedig újra a matézis tárgya következett, ez utóbbi helyett azonban a hallgatóknak lehetőségük volt kánonjogot tanulni. A jogi tanfolyam a legkorábbi időszakban két esztendő volt, s aki ezt elvégezte, bizonyítványt kapott. Az egri jogi iskola korai korszakában ~ ami a hallgatói létszámot illeti — nem tartozott a legnagyobb ilyen jellegű felsőoktatási intézmények közé. A 19. század harmadik harmadáig, amikorra kialakul a királyi és felekezeti jogakadémiák rendszere ebből a szempontból közepes népesséon gű főiskola volt és tulajdonképpen az is maradt a vizsgált korszak végéig. A joglíceum népességi viszonyairól készült korai kimutatások rendkívül fogyatékosak. A csupán rendszeresen 1882-től vezetett főiskolai évkönyvek utalnak arra, hogy a levéltári akták csupán 1792-től rögzítik a hallgatói létszámot. Annyit a püspöki alapítólevélből azért tudunk, hogy a legkorábbi időszakban 12 nemesifjú alkotta a jogiskolát. 1792-től 1820ig az intézet népessége 40-80 tanuló között mozgott (ez a kontingens magában foglalta az előadásokra járó nyilvános rendes, a nyilvános rendkívüli és a vendéghallgatókat úgyszintén, bár ez utóbbira példa elvétve