Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében

- 143 volt csak a korai korszakban). Nagyobb lendület következett be 1827-ig, amikoris meghaladta a létszám a százat (1825-ben 163 hallgatója volt a főiskolának), s 1834-ig folyamatosan száz körül mozgott a létszám, a szabadságharcig pedig folyamatos csökkenés észlelhető — egészen a csupán 14 felvett hallgatóig (1848-ban). Az ezt követő tíz esztendei "tanítási szünet" után 1866-tól 1874-ig újra száz körül mozog az első- és másodévesek létszáma, de itt fel kell hívni a figyelmet a hallatlanul megszaporodott magántanulói létszámra, akik kvantuma a nyilvános rendes hallgatókéval vetekedett — e rövid időszak végén aztán túl is szárnyalta azokét (1871, 1872, 1873). A magántanulói státus megszüntetésével (1874) 40-60 körüli lesz a létszám a főiskolán és ez állandósul hosszú időre. Folyamatos emelkedés tapasztalható viszont a 90-es évektől (1893-ban 62 fő, 1894ben 72 fő, 1896-ban 86 fő), a századfordulóra az intézmény eléri a százas létszámot. 1905-ben tetőzik 148 fővel, és innen — érthető okokból újra esés mutatkozik, mígnem 1912-ben száz fő alá csökken a joghallgatók száma az egri líceumban. 1754-ben az egri püspök (Barkóczy) a jogtanoda mellé bölcsészeti és teológiai szakot is indíttatott. Esterházy püspök 1763-ban a királynőhöz intézett folyamodványában támogatást kérve előadta terveit egy — úgymond — kelet-magyarországi egyetem kifejlesztésére Egerben, amelyre nagy szükség lenne a távoli nagyszombati, bécsi és grazi egyetem mellett (UDVARDY, 1898. 34. 1.). Felajánlott ennek székhelyéül egy újonnan építendő líceum épületet (amelynek tervei akkorra már elkészültek). Az egyetem létrehozásából semmi sem lett ugyan, de a jogi, a filozófiai és a teológiai kar a líceumi épületbe már 1785-ben beköltözhetett (húsz év alatt elkészült). Az 1777-es Ratio szabályozta végérvényesen a joglíceumok helyzetét az országos kormányzathoz, a felsőoktatás egész rendszeréhez, ami az egri jogiskola vonatkozásában mindössze abból állt, hogy "csak a főkormányra nézve van különbség a főpapi líceum és a királyi jogakadémiák között" (UDVARDY, 1898. 56. 1.). 1783-ban II. József beszüntette az állami jogakadémiákon kívüli jogi és filozófiai tanfolyamokat — Egerben az 1783/84-es tanévvel —, de a császár halála után újra megnyitja kapuit az intézmény. Az 1806-os második Ratio educationis után a jogi tanszékek számát há-