Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Suba István: Hogyan lett Heves és Külső-Szolnokból Heves vármegye

- 129 ványt terjesztett elő, hogy az új megye székhelye Jászberény legyen. E indítványhoz csatlakozott Csernátony Lajos és Király Alajos a jászok két képviselője, akik vehemens beszédben védték meg álláspontjukat, sűrűn utalva a Jászok történelmére és szabadságszeretetére. E szubjektív hozzászólások után Kövér Károly, Szolnok város képviselője tényszerűen, csak a számok nyelvén mutatta ki városának helyzeti előnyeit, s bebizonyította, hogy Szolnokot a vasút és a víziút az Alföld 39 egyik középpontjává teszi, és kijelentette: "... lesznek épületek". ~ (Mármint a szükséges közcélokra.) A vitában hozzászóló Gorove István is központi fekvéssel indokolta meg a döntést, emellett állami érdekre hivatkozott.^^ A közigazgatási bizottság előadója, Gulner Gyula is ugyanezt tette. Ezekután Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter csodálkozva jelentette ki, hogy nem érti a vitát, "... itt nem történelmi kérdésről van szó, ... csupán a könnyebb megközelíthetőség miatt jelölték Szolnokot".

3

5 A szavazás során Babies János indítványát elvetették, és a törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezésében fogadták el. Az új megye székhelye Szolnok lett. A szavazáskor Kovách László felhívta a figyelmet arra, hogy a Jász-Kun megye területén 16 négyzetmérföld a jászsági rész, 23 négyzetmérföld a nagykunsági, és külső-szolnoki rész pedig 50 négyzetmérföld, de ennek el36 lenére az új megye nevében nem szerepel Szolnok. A képviselőház — személy szerint Tisza Kálmán is — egyetértett a javaslattal, s így a megye neve Jász-Nagykun-Szolnok lett. Az országgyűlés elfogadta Tisza módosítványát a Tisza balparti, községek Heves megyében való megtartásáról, mivel a megye érdeke azt így kívánja. Ekként a 17. pont így hangzik: "Jász-Nagykun-Szolnok megye. Ezt képezik: a/ Jászság; b/ Nagykunság; c/ Heves és Külső-Szolnok megyéknek a Tisza folyó bal partján fekvő területe, kivéve az egri törvényszékhez tartozó Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőllős, Tiszaörs és Nagyivány községeket, amelyek Heves megyében meghagyattak. Továbbá a Tisza jobb partján Pély község határtól délre fekvő része. A Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakítása után Heves vármegye újjászervezése "simán, csöndben" ment. A 18. pontot felolvasták, és ismertet-