Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Suba István: Hogyan lett Heves és Külső-Szolnokból Heves vármegye

- 130 ték Babies István rnódosítványát, amely szerint a "18. pont: Heves megye: ezt képezik Heves és Külső-Szolnok megyének még a fentebbi pont c. betűje alatt érintett községeken túl fennmaradt rész.""

5^ Ezt az indítványt Tisza elvetette, mert az előző paragrafus c. pontja megmondja, hogy mi nem csatoltatik Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez. A 18. pontot a szavazás során a közigazgatási bizottság szövegezése szerint fogadták el: "18. pont. Heves megye. Ezt képezi Heves és Külső-Szolnok megyének fennmaradt része; Székhely: Eger." így tehát az 1876. XXXIII. tc. véget vetett Heves és Külső-Szolnok vármegyék évszázados együttélésének és megteremtette a polgári Heves vármegyét. Heves vármegye politikai közvéleménye és adminisztrációja hogyan fogadta el e kettéválást? A megye közössége 1873-tól a Szapáry-féle törvényjavaslat óta el volt arra készülve, hogy a megyét csonkítások érik, amit elsősorban a Külső-Szolnoki részeken vártak. (Gondoljunk a tervezett Kun megyére.) így megyénkben az 1876-os Tisza-féle területrendezési javaslat nem keltett különösebb meglepetést. Tudták, hogy eljött az idő. Heves-KülsőSzolnok vármegye képviselői sem ellenkeztek, hanem ők is részt vettek a belügyminiszter által vezetett tanácskozáson, 1876. március 18-án, amelyen a megyerendezést tárgyalták.^ Az országgyűlésen a hevesi képviselők ugyan szokott ellenzékiségükkel támadták a kormányt, de a szabadelvű párti Babies István, Kovách László védte a kormány álláspontját egy-két módosítással, amelyet már 41 egyeztettek Tisza Kálmánnal. A helyi sajtóban nem tárgyalták az országos vitát, a zsurnaliszták csak a székhely kérdését feszegették. Heves-Külső-Szolnok vármegye székhelye Eger volt. Azonban 1874-től, a megyék rendezésétől kezdve Kovách László Gyöngyöspata képviselője min42 dent elkövetett, hogy a vármegye székhelye Gyöngyös legyen. Támogatták őt a város vezetői és a környékbeli birtokosok, akik meg akartak szabadulni az egri érsekség erkölcsi és politikai befolyásától. Ezért partikuláris érdekeiknek megfelelően megpróbáltak új székhelyet teremteni. Próbálkozásaikat megismételték 1876-ban is. A belügyminiszter által vezetett tanácskozáson 1876. március 18-án Kovách László, Rády Endre, báró Baldácsy Antal képviselők Gyöngyös mellett agitáltak.^ Az ülésről