Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Suba István: Hogyan lett Heves és Külső-Szolnokból Heves vármegye

- 128 megyéhez kívánta csatolni, majd a módosítások során felmerült az önálló Jász megyéhez való társulás, végül a Szolnokiak is akarták önállóságukat, mégpedig mint az önálló Külső-Szolnok megye székhelyeként. Szolnok városa azonban jól tudta, hogy megyeszékhely szeretne lenni, ahhoz áldozatot kell hozni. Ezért az 1874. szeptember 4-i közgyűlésen meghozták az első felajánlásukat: a megyeszékház részére a város tanácsa 27 átengedte a Zöldfa vendéglőt a hozzátartozó telekkel együtt. E lépés válasz volt a konkurens Jászberénynek, amely szintén törekedett a székhely rangjára, s ehhez legfőbb érvként az igazgatási célokra számbavehető épületeit emlegette. Később a Tisza-féle területrendezési javaslat kidolgozásakor, amikor az új megye kialakítása szóba jött, Szolnok újabb anyagi áldozatot hozott. Az örök birtokul átengedett telek mellé, az új székház felépítéséhez 30 ezer Ft-ot és egyévi közmunka átengedését ajánlotta fel.

2

0 Tehát a város kedvező földrajzi fekvése — közlekedési csomópont, az anyagi áldozat és a környékbeli földbirtokosok, gr. Szapáry Gyula és Gorove István volt miniszterek befolyása következtében — a javaslat Szolnok városát jelölte ki központul. Jász-Nagykun megye azonban három területi egységből tevődött össze, Jászság, Nagykunság és Külső-Szolnok vidékéből, és most ezek székhelyei is aspiráltak a megyei központ rangjára. Jászberény és Karcag városa is bejelentette hát igényét és ezen igényeket e városok parlamenti képviselői védelmezték, harcoltak a "... maguk igazáért". így adódik a következtetés: a partikuláris érdekek előtérbe kerülése tette oly hevessé ezt a vitát. Báró Baldácsy Antal mint a karcagi választókerület képviselője természetesen Karcag mellett szállt síkra, hangoztatván azt, hogy Szolnokon 29 nincs megyeház, és az építésre felajánlott összeg keves. Babies János, verpeléti plébános és egri jogakadémiai tanár mint Jászberény képviselője szólt hozzá. Élénk színekkel ecsetelve városa előnyeit. Állította, hogy a statisztikából kitűnik, hogy 1870-ben "... Jászberények 20.233 lakosa és 4.699 háza van, míg Szolnoknak 18.847 lakossal és 2.635 házzal áll". Ezt az érvét később saját inaga rombolja le, amikor Szolnok nagyobb kereskedelmi forgalmát említi: "... de könnyű ezt elérni, hiszen négy irányból jövő vasútnak is középpontja"Végezetül indít-