Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Suba István: Hogyan lett Heves és Külső-Szolnokból Heves vármegye

- 127 ­Én tehát részemről ha a tisztelt ház bölcsessége úgy kívánja azt, hogy ezen hat község Egernél megmaradnok miután maguk is ezt óhajtják: nem szándékozom, nem fogom ellenezni." A miniszterelnök a döntését még a köz­lekedési viszonyokkal is indokolja: "... Szolnok felé fájdalom, ... oly utak vannak, amelyek a közlekedést az év bizonyos szakaszaiban még na­21 gyobb mértékben gátolják, mint a Tisza", továbbá utal a törvényjavas­lat 5. paragrafusára, amely szerint a határszéli községek "cseréje" a fe­lek megbeszéléseivel lehetővé válik. Kende Péter képviselő ellenzi, hogy ezen községek Hevesnél maradhas­sanak. Miért? — teszi fel a kérdést, és prózai okokkal magyarázza: "Va­gyonos községek, szaporodni fognak, így nő Heves megye bevétele, továbbá Németh Albert és Alrnássy Pál hű fegyvertársaikat veszítik el, s ez min­22 denesetre Heves jelenlegi viszonyai között súlyos argumentum" — és ké­ri a képviselőházat, hogy Babies javaslatát: mellőzzék. Almássy Sándor er­re reflektálva kifejti, hogy ezen községek Heves megyéhez kívánnak csat­23 lakozni és támogatja Tisza indítványát. A törvényjavaslat további tárgyalásával parázs vita alakult ki az új Jász-Nagykun megye székhelye körül. Miért volt oly fontos ez a kérdés? Ezideig a megyék székhelyeiket évszázadokon át maguk határozták meg. A Szapáry és a Tisza-féle területrendezési javaslat azonban szakított e szokással, és a székhelyet törvényben jelölte ki. Ennek egyik oka az, "... hogy a törvényhatóságok az állami közigazgatást is közvetítik..." és 24 ennélfogva a székhelyük megállapításában az állam is érdekelt. A má­sik okot Tisza fogalmazta meg: A törvényhatóságok egyesülése vagy átcsa­tolása folytán keletkezett törvényhatóságokban arra várni, hogy a közpon­tok önmaguktól alakuljanak ki, hosszú időt vesz igénybe, székhelyre vi­25 szont szükség van. Az új megyénél főként az utolsó érv hatott. A törvényjavaslat Szol­nokot jelölte ki az új megye középpontjául. Az elsődleges szempont a ked­vező földrajzi fekvése és az új megye középpontjában, valamint a víziút — Tisza — és a vasútvonalak találkozási csomópontjánál helyezkedik el. Ez a helyzeti energia megnövelte a város lehetőségét, hogy ne csak közle­kedési, hanem közigazgatási központ legyen. 2 6 Ám Szolnok jogállásának rendezetlensége miatt — nagy község volt, s így egy időben nem is ját­szott jelentősebb szerepet. A Szapáry-fé.le területrendezési javaslat Pest

Next

/
Oldalképek
Tartalom