Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)
Loboczky János: Kossuth adó-koncepciója a reformkorban
- 114 A telekdíjból befolyt összegeket egy Pesten felállítandó kincstári hivatal kezelné, de az invesztícióra szánt összegek hovafordításáról törvényhozási úton kellene dönteni. Az országos pénztár kezeléséről szintén az országgyűlés előtt kellene háromévenként beszámolni. Széchenyi ugyan többször támadja Kossuthot, illetve a Hírlapot, de a telekdíj-terv sorsát attól teszi függővé, hogy a Pesti Hírlap miként nyilatkozik róla. Felméri az erőviszonyokat, s tudja, hogy Kossuth mögött áll a nemesi közvélemény jelentős része, amely eldöntheti a kérdést. Rögtön hozzáteszi, hogy a kiváltságtalan osztályra apellálni szerinte lázadás. A reformellenzéktől nyílt színvallást kér. Kossuth, félretéve a személyes sérelmeket, bizonyos kiegészítésekkel támogatja a tervet. (Kossuth 1043 b.) A tény Széchenyit lepi meg a legjobban. Kossuth először újból kiemeli, hogy az adó kérdésnek szellemi alapot kell adni, ez pedig az érdekegyesítés elve lehet. A népet nem a nemesség rovására kívánja felemelni, hanem a közös hon boldogítása érdekében. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a háziadó azért bukott meg, mert a nemesség egy része nem akar kiváltságairól lemondani. Széchenyi indítványához a következő föltétellel csatlakozik: "... mondjuk ki világosan, hogy nem csak a nemeseket, nem csak földesurakat vagy szabad és polgári, birtokosokat, hanem a jobbágy népet, a falusi adózó földművelőt is értjük, hogy annak is joga lesz ezen bank jótéteményében részesülni ... A 100 millió pfrt-ból időnként hypothecára kölcsön adandó összegnek felerészére nézve elsőséggel bírjon a földmívelő adózó nép, e közt pedig azok, kik magokat megváltani s a kölcsönt örök váltság végett tenni akarják; ...". (Kossuth 1843 c.) Kossuth e javaslatának a lényege tehát a közteherviselés és az örökváltság összekapcsolása, s ez az ellenzéki követelések egyik sarkalatos tétele. Kossuth kiállását Széchenyi terve mellett az ellenzék balszárnyáról is támadták, elvfeladást láttak benne. Kossuth éppen azért tette kiegészítéseit, hogy elfogadhatóvá tegye a tervezetet. Az említetten kívül azt is javasolta, hogy a jobbágyi föld után kirótt telekdíj 1/3-át a földesúr fizesse. Hozzáteszi, hogy az igazságos kivetés érdekében a megyéket a föld minősége alapján sorolják négy osztályba, s eszerint vessék ki a telekdíjat. (Kossuth 1844. a.) Egyébként egy országos kölcsön gondolata Kossuth egy korábbi cikkében .is felbukkant már. (Kossuth 1842 d.)