Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Loboczky János: Kossuth adó-koncepciója a reformkorban

- Ill kívül javasolja, hogy az egyház jövedelmeinek egy részét is költsék népnevelésre. A nemesi adómentesség megszüntetését a gyakorlati módozatainak taglalása mellett az elvi alap többszöri hangoztatásával sürgeti. Egy ízben az 1723. évi 90. tvc. egyik passzusára utal: "... ki minő mértékben részesül a közállomány jóvoltaiban, azonképpen kell részesülnie terheiben is. És e társadalmi revelatio parlagon hevert éveken át, ...". (Kossuth 1842 i.) Úgy látja, most már itt az ideje az elmélet gyakorlati megvalósításának. Szerinte a nemesi közvélemény egy része már elmozdult az adózás kérdésében az abszolút tagadás álláspontjáról. Kiemeli, hogy ebben nagy szerepe van a sajtónak, mely már létével túlmutat a szűk rendi korlátokon. Megemlíti, hogy a legtöbb időszaki újságban szó esik a kérdésről, amit örvendetesnek tart. Ugyanebben a cikkében Kossuth reagál a Világ című lapban az adózással kapcsolatban kifejtett nézetekre. Ezek lényege: elfogadják alapelvnek, hogy a nemesség igazságos arányban részesedjék a közterhekből, de ennek mikéntjét nem tisztázzák. Az említett Világban újra megjelentetik Sztáray már idézett cikkét, majd Andrássy József ír cikksorozatot a háziadó ügyében, valamint az országos pénztár létrehozásával kapcsolatban. (Andrássy 1842.) Andrássy Kossuthtal vitázva leszögezi, hogy a nemesség általános adómentessége jogszerű, de elismeri a változtatás szükségszerűségét. Andrássy nem kívánja összekapcsolni a közteherviselést az úrbéri viszonyok felszámolásával, sőt a nemesi adózást azért tartaná fontosnak, mert szerinte így a jobbágyság jobban gazdálkodhatna, nagyobb lenne a földesúri kilenced. Hangsúlyozza, hogy előbb a fő kérdésben (adózunk-e vagy nem?) kell megegyezni, csak utána lehet a részletekkel foglalkozni. A jövedelmi adó bevezetését nern tartaná rossznak, ugyanakkor Kossuthnak ezzel kapcsolatos fenntartásait elferdíti. Kossuthoz hasonlóan elveti Sztáray javaslatát a külön nemesi adózásról, viszont hangsúlyozza, hogy a nemesség maga szabja meg önadóztatásának mértékét. A lap az indirekt adókat részletezi, amelyeknek a létesítendő országos pénztár megteremtésére kell szolgálnia. A háziadót egyenes kivetés útján képzeli el. A cikkíró emellett azt javasolja, hogy az országgyűlésre a követutasítások csak néhány főbb elvet vigyenek e tárgyban, s a részletes kidolgozást egy megválasztandó országos bizottság végezze el,