Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Loboczky János: Kossuth adó-koncepciója a reformkorban

- 112 miután a körülményekkel kellően tisztába jön. Kissé öntelt és szűklátókörű Andrássy, amikor arról ír, hogy Angliával összehasonlítva nálunk jobb a helyzet. Szerinte a kormány bölcs politikát folytat, a nemességnek a jövendő méltánylására kell adóznia, nem a pillanatnyi szükség miatt. Kossuth a sok részletre kiterjedő agitációt a politikai megvalósítás szolgálatába állította. Célja, hogy a háziadóra vonatkozó javaslatát az 1843/44-es országgyűlésen sikerre vigyék. A közteherviselés azonnali, teljes bevezetését nem követelte még. Azt hangoztatta, hogy a jó politikusnak hajlékonynak és jó taktikusnak kell lennie. Nem elég az elvont teóriák hirdetése, a kor teremtette kívánalmaknak kell megfelelnie. Kossuth bízik a sikerben, úgy látja, hogy a nemesség hajlandó lesz a változtatásra az adó ügyében. Figyelmeztet, hogy az európai fejlődéssel ellentétesen nem lehet haladni. Attól azonban tart, hogy egyesek majd a részletkérdések hínárjába igyekeznek fullasztani a kérdést. A jó példákon keresztül igyekszik teljesen megnyerni a köznemességet, mely réteg szerinte most fogékony minden jóra, csak ne akarják megtéveszteni. Nem feledkezik meg a vármegyei költségvetés kezelése körüli visszásságok ostorozásáról sem. A nemzetnek önerejére kell támaszkodni, ezért is van szükség egy új, polgáriasult értékrendre, amelyben nem a születési előjog számít, hanem az "értéki qualificatio". Fölidézi a rendezés elodázásának veszélyét: "... a minek történni kell, történni fog, hanem történni fog talán mint szomorú kénytelenség, úgy s akkor, midőn már áldásainak jobb felit elveszítette, s a kénytelenségnek súlya talán nagyobb teherrel fog azoknak vállaira nehezülni, k.ik a törvény intését megvetve, a békés átalakulást könyelműn akadályozzák." (Kossuth 1842 j.) Kossuth tervének gyakorlati kivitelezése akkor még nem sikerült, mivel a javaslat (a nemesi hozzájárulás a vármegyei költségekhez) csak .16 megye követutasításában szerepelt. Hogy mennyire lényegesnek tartotta a reformellenzék a kérdést, jól mutatja Deák esete. Megválasztását a háziadó ügyéhez kötötte, s miután az megbukott Zalában, nem vállalt követséget, pedig a Pest megyei követek felajánlották lemondásukat Deák javára. Itt és más megyékben is főleg a nyers erőszak, a leitatott, véres verekedéseket provokáló bocskoros nemesek magatartása döntött. Kossuth hangoztatja, hogy a józan gondolkodásúak elfogadták a lényegében szerény és megkésett, de az egyik legfőbb nemesi