Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Loboczky János: Kossuth adó-koncepciója a reformkorban

- 107 ból fakadó értékesítési nehézség. Fölveti, hogy a háziadó egy részéből fedezni lehetne utak, illetve vasutak építését. A pest-fiumei vasút létrehozásának szükségességét ezzel kapcsolatban is megemlíti. Kiemeli, hogy a háziadóból növelni kellene a népnevelés kiadásait, hiszen ez elsőrendű érdeke a polgárosodni akaró nemzetnek, de magának a nemességnek is, ha korszerűbben akar gazdálkodni. Még a vagyonbiztonságnak is egyik elősegítője lehet ez az adó. Főként a nagy puszták birtokosai vannak kitéve a betyárok garázdálkodásainak, így az ő érdekükben is áll, hogy a háziadó több "pusztázó katona" tartását tenné lehetővé. (Kossuth 1842 b.) Az ősiség sokak által kívánt eltörlése szintén olyan reformkövetelés, mellyel összekapcsolja az adó kérdését Kossuth. A polgári tulajdon létrejöttét gátolja az ősiség törvénye, a hitelügyet sem lehet megoldani átfogóan, amíg ez érvényben van. Az eladósodott nemességnek a közhitel lehetőséget adna adósságaik törlesztésére, így valószínűleg könnyebb szívvel szavazná meg a háziadóban való részvételt. Kossuth mindenestre a két kérdés, ősiség eltörlése és háziadó, együtt és egyszerre megvalósítását sürgette. Az úrbéri viszonyok felszámolása és a közteherviselés bevezetése között alapvető összefüggést lát Kossuth. Ha a nép terhein könnyítenének, könnyebben tudná magát megváltani. A Pesti Hírlap már 1841-ben foglalkozott azzal, hogyan lehetne segíteni a magukat megváltani akaró jobbágyoknak, hogy a megfelelő tőkét előteremtsék. (Szabó 1952.) Pest megye gyűlésén például olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy népnevelési célokra szedjenek két krajcáros adót nemestől és nem-nemestől egyaránt, s ezt adják ki kamatra a magukat megváltani akaró jobbágyoknak. (Kossuth 1841 d.) Kossuth világosan látja, hogy az adópolitika Magyarország sajátos helyzete folytán a nemzeti függetlenség ügyével és a nemzetiségi kérdéssel is összefüggésben áll. Az elsőre nézve a pozsonyi Hírnök egyik cikkére reflektál Kossuth. (Kossuth 1842 c.) Az említett cikkben a szerző azért javasolja kezdetben csak a legfontosabb új célokra az adózást (pl. közlekedés fejlesztése), mert-így a nemesség a fizetéshez hozzászokva olyan állami költségekhez is hozzájárulna, melynek ellenőrzése nem áll módjában (katonatartás, udvarköltség, nélkülünk tett államadósság fizetése). Kossuth azért bírálja erősen ezt a fölvetést, mert a bécsi udvar szemszögéből közelít a kérdés-