Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Loboczky János: Kossuth adó-koncepciója a reformkorban

- 108 hez, ez pedig számára elfogadhatatlan. A közteherviselés megvalósítása, összekapcsolva az úrbéri viszonyok megszüntetésével, a jobbágyokat állampolgárokká teszi, így új erőt nyer a nemzet. Újszerű Kossuth érvelésében, legalábbis Magyarországon, a polgári elvekre való hivatkozás. Eszerint ítéli el az adómentességet is: "Jól rendezett statusban az adótóli mentesség bizonyos polgári lealacsonyítás színét viseli, s ezzel senkit sem szabad bélyegezni: (legkevésbé a munkás embert)." (Kossuth 1842 b.) A gyakorlati megvalósítás lehetőségeit a maga ellentmondásaiban vizsgálja Kossuth. Problémának tartja például, hogy a közlekedés fejlesztése érdekében az országos közköltségeket jelentősen emelni kellene, ez pedig újabb terheket jelentene a szegényebb néprétegeknek. Márpedig helyzetüket javítani kell. (Kossuth 1842 d.) Reagál a nemesség valódi és feltételezett ellenérveire is. Nem tartja szükségeszerűnek, hogy a nemesség részesedése a háziadóban a kormány részéről a hadi adó növelését jelentse. Ennek elkerülésére fontosnak tartja, hogy az országgyűlési követek valóban a nép érdekeit képviseljék, és ez utóbbi osztály is kapjon alkotmányos jogokat. (Kossuth 1842 e.) Konkrét javaslataiban egyelőre mellőzte a hadi adó, a tulajdonképpeni állami egyenes adó közössé tételét. A fokozatosság mellett az a politikai megfontolás is szerepet játszhatott ebben, miszerint a magyar nemesség a jelenlegi viszonyok mellett nem tudja ellenőrizni a hadi adó hovafordítását. Mint már említettem, Kossuth elképzelései a konzervatívokkal való vitában bontakoznak ki. Elemzés alá veszi Dessewffy Emil gróf, újkonzervatív közgazdász és politikus "Alföldi levelek" (1839-1840) című munkáját, mely részletesen foglalkozik a háziadó és a közlekedés fejlesztésének mikéntjével. Dessewffy javaslatának lényege, hogy az ún. rendszeresített költségeket egyenes adó fedezze, a létfontosságú közlekedésfejlesztést pedig indirekt adók. A megyei beligazgatás nem rendszeresíthető rovatait a megmaradt részből fedeznék. Új gondolatként jelentkezik Dessewffynél a közteherviselés és az örökváltság összekapcsolása. Kossuth szerint a megyei költségvetési rovatok között vannak olyanok, melyeket már fölösleges megtartani, viszont újabbakat kellene nyit-