Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Loboczky János: Kossuth adó-koncepciója a reformkorban

- 106 leket tekintve már ellentétes a felfogása. Kossuth is hangoztatja, hogy a szegényebb néposztályokon segíteni kell, azt viszont elutasítja, hogy a politikai jogokat a tehervállalás arányában gyakorolják a nemesek. Ez gyakorlatilag még a kisnemességet is kiszorítaná a politikai küzdőtérről. A közteherviselés Kossuth programjában a rendi különbségek felszámolásának egyik eszköze volt, a Sztáray ajánlotta külön nemesi adófizetés viszont a földesurak és jobbágyok közötti válaszfalakat továbbra is fenntartotta volna. Éppen ezért javasolja Kossuth, hogy nemes és nem-nemes egyaránt arányos kivetés alapján fizessen. Kossuth persze jól tudja, hogy a nemességet nem lesz könnyű megnyerni. Ezért szögezi le, hogy a közteherviseléssel nem kívánja a nemesség szerepét gyöngíteni. Az angliai példára is hivatkozik, ahol éppen akkoriban tárgyalták a jövedelem adó ügyét. Az ilyen arisztokrácia betölti hivatását, mivel vállalja ezt az adót, s ezzel a nemzetérdeket előreviszi. Az ilyen arisztokráciának van jövője. Kossuth elképzelése szerint a háziadó magában foglalná az országos, a megyei és a községi közköltségeket. Úgy látja, hogy a községi közköltségeket fedező adó tárgyában csak a helyhatósági reform véghezvitele után lehet előrelépni. Ebben a részletkérdésben a következő országgyűlésen még nem vár átfogó reformot. Az országos közköltségekkel kapcsolatban viszont provinciális érdekek kerülhetnek előtérbe, ezek akadályozhatják az ügy sikerét. Marad tehát a megyei rész. Kossuth láthatóan körültekintően, konkrét célkitűzéseken keresztül igyekezett meggyőzni a nemesi közvéleményt. Emellett a nemesi adómentesség gazdasági ésszerűtlenségeire is rámutat. A magyar nemes szerinte enthuziaszta, egy-egy fellobbanásra képes, de okosan gazdálkodni nem tud. Alkalmanként nagylelkű felajánlásokat tesz, de a rendszeres adózástól elzárkózik. Kossuth hinni szeretné, a nemességben ott él a felfogás, hogy nem akar here lenni. A helyes magatartás felismerésében ezt az osztályt a hibás előítéletek, valamint a gazdasági ügyek iránti érzéketlenség gátolják. Ezen a helyzeten kell és lehet is változtatni szerinte. Arra is rámutat, hogy közvetve a nemesség fizet adót, utalva a harmincad vámra és egyéb indirekt adókra. (Kossuth .1842 a.) Kossuth az adó ügyét nern elszigetelten vizsgálja, összefüggésbe hozza más reformkérdésekkel. Az egyik ilyen a közlekedésünk elmaradottságé-