Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Nahóczkyné Ludányi Ágnes: Az egyéin pedagógiai-pszichológiai gya-korlat pszichológiai tapasztalatairól

- 100 "Egész félévben sértett, hogy úgy beszélt velem, mint egy gyerekkel. Állandóan készültem, hogy megnondom a véleményemet, de aztán hagytam." "Mindig azt éreztette, hogy ő mindent tud a gyerekekről, hiába mondtam neki bármit." "A gyerekekhez szívesebben mentem, mint hozzá." A serdülőkorból átmentett "felnőtt vagyok, úgy is kezeljetek!" érzés nyilvánult meg a hallgatókban. c./ Sérelmeik, konfliktusaik a szülőkkel való kapcsolatteremtésre is ugyanígy jellemzőek. Valamilyen módon beavatkozni egy-egy család életébe, bepillantani, szituációkat uralni, szintén az emlegetett szociális ügyesség témakörébe tartozik. Ettől eltekinteni, vagy ettől "megkímélni" a hallgatókat nem szabad, hiszen ebben rejlik a gyakorlat egyik fontos célja. Felkészítésüknél azonban erre nagyobb gondot kell fordítani. Tudják feldolgozni magukban egy-egy kedvezőtlen szülői fogadtatás, egy darabos, döcögő beszélgetés rossz utóízét. Ehhez a pszichés jelenséghez tartozik az önismeret kérdése, amire visszatérek majd. 2./ Az említett főiskolai oktató - hallgató relációra azt mondtam, hogy az előzőékhez képest átláthatóbb, simább, nem konfliktusos."Ennek oka nyilvánvaló: a hagyományos értelemben vett diák-tanár viszonyra, interakciókra, kialakult viselkedés sztenderdek állnak készen. Sémák, amelyek könnyebben előhívhatók, hiszen ezekhez társul a legtöbb mögöttes tapasztalat. Viselkedés- repertoárjukban erre szilárd elemek vannak. Igazolható tehát, hogy hatékony és fontos a hallgatónak olyan szituációkat teremteni, ahol találékonyságuk mérlegre tehető, ahol megtanulhatnak készségszinten bánni történésekkel. Pszichológiai szempontból úgy vélem, a serdülőkorral demostrálható mezováltásról van szó. Az adott új me-