Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Király Gyula: A gyakorlati képzés elméletéből

- 71 hatékonyabban lehet tervezni ott, ahol nem túl magas a hallgatói létszám, ahol nincsenek tanteremgondok, a jó órarendek szabaddá tehetik a hallgatók délutánjait; ahol könnyebb vagy egyáltalán lehetséges a hallgatók általános iskolákkal való időegyeztetése; kiegyensúlyozottabb, stressmentes és élvezetes, mondjuk meg: hatékony a gyakorlat. Főiskolánk sajnos, nem örülhet e tekintetben, a legjobb törekvések ellenére sem. Az is szükséges, hogy az intézmény megfelelő viszonyban legyen az általános iskolákkal: olyan munkakapcsolat jöjjön létre, hogy mindenütt szívesen fogadják a hallgatókat, vállalkozzanak a nevelők a velük való foglalkozásra stb. Eger iskolái és nevelői évtizedek óta szinte munkatársai a főiskolának, tiszteletreméltó az a lelkiismeretes törekvés, amivel különböző módokon közreműködnek a tanárképzésben. Valószínű, hogy a szükséges feltételek között más főiskolának is elsősorban e "feltétele" adott a képző munkához! A képzés megszervezésénél a tömegesség okoz elsősorban gondot. Gyermekded porblémának látszik, mégis mélyen pedagógiai, de nem kis mértékben politikai kérdés is. Közel félezernyi létszámú évfolyamokat milyen rendszerben irányítsunk gyakorlatra az általános iskolákba? Milyen legyen a "vezérlés": milyen legyen a beszabályozottság? Ilyen tömeg bekapcsolása az általános iskolai nevelési folyamatba időben mikor történjen, hiszen egyetlen délután nincs, amikaris egy-egy csoport, vagy netán több is összevonható; lenne-e értéke valamiféle tömegméretű előadásnak, közös "hospitálásnak", csupán szemlélődésnek? Trencsényi László írja: "A pedagógusi tevékenységek, a nevelők pedagógiai interakciói... két nagy részre tagolódnak: az általános iskolai pedagógus szakember

i és közösségi tevékenysége

i révén lép pedagógia helyzetbe" (7; 17. o.) Mindkettő kollektív és egyéni bánásmódot, konkrét interakciós gyakorlatot, rutint feltételez és igényel. Ehhez gyakorló közösség kell. A szabályozottság és az oldottság dialektikáját lehet alkalmazni az irányításban. Azt jelenti ez, hogy a csoportalakítások, azok iskolai elhelyezése, a vezetők csoportok élére állítása szabályozható, a gyakorlat különböző feladatainak végzése azonban már esetleges: az iskola és a gyerekek, valamint a hallgatók egyéni koordinációjától függ. A részletek nem szabályozhatók. Tartalmilag pedig: a feladatok félévre (később, a II. évfolyamon már