Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Gál István: Az első magyar társadalmi regény előfeltételei. Fáy András: A Bélteky-ház

- 123 alkotónak, az embernek. Volt-e történelmünkben erre alkalom? Kifejlődhetett-e a bölcselkedés és nyugodt embereket mérő, értékeket higgadtan feltáró érzék a mi hazánkban, ahol a harcok, küzdelmek és gyötrődések egymást váltották? íróink, költőink aligha ismerhették BOCCACCIO novelláit és csak a XVIII. században kezdték olvasni HALLER László által fordított Fenelont-ját, illetve MÉSZÁROS Ignácz által magyarosított adaptációt Menander: Kártigámját, amely az olvasóközönség érdeklődését ugrásszerűen megnövelte. A magyar társadalom rejtettebb közegébe azonban nehezen és félve nyúltak a magyar írók. Dugoniccsal majdnem egyszerre jelent meg GVADÁNYI József vígeposzaival, illetve verses regényeivel. (Egy falusi nótáriusnak budai utazása 1790. Rontó Pál 1790.) FAZEKAS "Lúdos Matyi"-ja és CSOKONAI "Dorottyája" is bizonyos tekintetben előzményeit képezik a társadalmi regénynek, hiszen az európai irodalomban sokhelyütt a verses románc előzte meg a prózában írt társadalmi regényt. A műfaj közvetlen magyar előzményeit követve BESSENYEI és KÁRMÁN értekezéseire, elbeszéléseire kell visszanyúlnunk, lik, a nemzetért aggódok vállakoztak arra, hogy szembenézzenek a magyar valóság aggasztó tüneteivel. Mindaz, ami ezt a magyar világot jellemezte, a nemesi gőg, önhittség, a műveletlenség, a könnyen és üresen élés, a faji önhittség és szilajkodás az egész magyarság iránti közönyösség, mind megtalálható KÁRMÁN: A nemzet csinosodása című művében. A nemesi illúziókról lerántja a leplet "Ártalmas ez a szédítés. A dicséret csiklartdozása ámító szirén." A művészien kidolgozott esszé igen rangos helyet kapott a magyar értekező próza útján. A magyar feudalizmusnak ez a bírálata olyan társadalmi lényeget hoz felszínre, amely hosszú időre foglalkoztatja a magyar irodalmat, FÁYtól MÓRICZ-ig. A felvilágosodásból eredő új tanok, a megújulásra való törekvés, a szentimentális, lélektani fordulatok nyomon követhetők FÁY didaktikus regényében és KÁRMÁN hatása ezeken a pontokon kimutatható. A közvetlen magyar előzmények mellett nem hanyagolható el az a tény sem, hogy FÁY András meglehetősen széleskörű világirodalmi tájékozottsággal is rendelkezett. Feljegyzéseivel igazolható, hogy ismerte Lessing, Goethe, Schiller, Uhland, W. Scott, Cooper, Bulwer, Schlegel műveinek jelentős részét.

7 Foglalkozott az utópista elméletekkel is, amit éppen A Bélteky-ház