Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Gál István: Az első magyar társadalmi regény előfeltételei. Fáy András: A Bélteky-ház

- 124 című regényében Valkay, a kitűnően gazdálkodó nemes mintagazdasága is igazol. Új — szociális eszmék nyernek itt megfogalmazást. Utópikus elképzelésekkel találkozunk Bessenyeitől, a magyar felvilágosodás kezdetétől a forradalmi demokráciáig ívelő ideológiai és irodalmi fellendülésben. A 19. század húszas-harmincas éveitől egyre sűrűbben és jelentősebben motiválják az írók gondolkodásmódját utópisztikus és szocialisztikus eszmék. A szépirodalomban az új ideológiai irányzat elsősorban az elbeszélésben és a regényben találja meg a helyét. Az utópikus tervek szépirodalmi formáinak kialakulásával foglalkozik PÁNDI Pál. Ennek esztétikai alapjairól így ír: "A művészetnek feltétele a valóság; nem létezik valóság nélküli művészet. Minden művészet törekvés a valóságfeltételből indul ki, s a valósághoz tér vissza. Ez a kiindulás és visszatérés azonban nem jelent mechanikus-fotografikus kötöttséget a fizikai valósághoz; a művészetben tág tere van a fantázia teremtő hatalmának, a fantsztikumnak p is." Megállapítását LUKÁCS Györgyre való hivatkozással egyértelművé teszi, amikor Az esztétikum sajátossága című művéből az alábbiakat idézi: "A művészetek, műfajok és művek túlnyomó többsége nem ábrázolhatja a jövő perspektíváját másképp, mint a megformált jelen többé-kevésbé láthatóvá tett, jelzett mozgásirányzatának formájában ... A megformálás konkrét vonásainak tehát a szubjektumban rejlik a gyökere és a tárgya... Az utópista magatartás objektivált művészi megformálása ezért — esztétikai szem9 pontból -- nem utópia." Mivel FÁY jól ismerte George SAND műveiből az új-szociális eszmékkel összefonódott plebejus radikalizmust, de talán még ettől is sokkal nagyobb hatással volt rá SZÉCHENYI példamutatása az új mintagazdasági kísérleteket illetően, amit a Hitel című művében teremtett, aligha lehet igazságosan eldönteni azt, hogy melyik alkotó, melyik műve volt nagyobb hatással rá. Ugyanakkor a már megjelent meséi, aforizmái és ezt követő művei tele vannak didaktikus, pedagógiai törekvésekkel is, melyek azt bizonyítják, hogy az utópisztikus eszmék és a társadalomjavító modelltelepek kísérleteiről is tudomása volt. Ismerte tehát PESTALOZZI és OWEN munkáságait a neuhofi, és yrerdoni telepek és iskolák kísérleteinek eredményeit is. Már 1817-ben az Erdélyi Múzeumban (8. füzet) DÖBRENTEI Gábor Pestalozziról, elméletéről és gyakorlati terveiről ad tájékoztatást: "Indust-