Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 96 ­2. Véleménye szerint milyen mértékben ás minőségben változik ez a szókészlet a 8. osztály végére? A tanulók szókincsének fejlődése a felső tagozatban jól érzékelhető, bár általában nem felel meg a tantervben megszabott — ideális — köve­telményeknek. Az iskolaérett gyerekek szókincse egyetlen tanév során is észrevehetően, fokozatosan gyarapodik. Ezt egyrészt az iskolai szaktárgyi nevelőmunka idézi elő. Minden tan­évben nő ugyanis az egyes tantárgyak szókészlete. A gyerekek évfolyamon­ként új tantárgyakkal ismerkednek meg. Olvasmányaik is változatosabak lesznek. így szókincsük differenciálódik. Bővül a felhasznált szavak fo­galmi köre is. A tanulók egyre több idegen szót ismernek meg s alkalmaz­nak helyesen. Megtanulják a kommunikációs helyzeteknek megfelelő nyelvi magatartás formáit, illetve azok kifejezéskészletét. Mivel a nyolcadik osztály eléréséig feladatköreik bővülnek az iskolai (és iskolán kívüli) közösségben, a mozgalmi életben, ezek szókincsét is elsajátítják, és so­kan közülük nagy biztonsággal használják. Számolnunk kell azonban azzal is, hogy egyre több olyan tanuló kerül be az általános iskolába, s jut el a felsőbb osztályokba, akik alig vagy egyáltalán nem képesek a tantervi minimum elsajátítására sem. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nyelvi elszemélytelenedés és a nyel­vi elszürkülés veszélyét sem. A felnőttektől, a társadalmi környezettől ugyanis sok olyan szót, kifejezést vesznek át, amely egyáltalán nem gaz­dagítja, inkább silányítja a beszédüket. A gyermekek a vulgáris, a durva, sőt a trágár szavak legváltozatosabb formáival is élnek. Sajnos a tömeg­kommunikációs eszközök sincsenek mindig egyértelműen pozitív hatással nyelvhasználatukra. A családokból hiányzó idősebb nemzedék kifejezéskész­letéből pedig nagyon kevés szó épül bele a tanulók szókincsébe. 3. Milyen szókincsfejlesztési eljárásokat tart leghatékonyabbnak? Mi­ért? Saját munkájában melyek bizonyultak legeredményesebbnek? Miért? A kérdés során a szókincsfejlesztéssel kapcsolatos szinte valamennyi lehetséges munkaformát, eljárást megemlítettek a kollégák. Hangsúlyozták azt is, hogy az osztály képesség- és készségszintje, valamint a tanulók

Next

/
Oldalképek
Tartalom