Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 140 ERDÉLYI János HERDER szellemében dolgozta ki "nemzet-népi" esztétikáját, amelynek létrejöttét — mint modell — rokonaink eposza is alakította. A nemzeti karakter fölfedezése, kiteljesítésének szándéka, az irodalom nemzetivé fejlesztésének igénye irányította érdeklődését a népköltészetben megőrzött nemzeti jellegre. Már 1842 elején, népköltészeti kutatásainak kezdeti szakaszában, a magyar népköltészetet új megvilágításba helyező tanulmányainak megírása előtt rövid cikkben méltatta a finn folklórt, a Kalevalát, megemlítve LÖNNROT nevét is. (Finnország népköltészete. Regélő Pesti Divatlap, 1842. 183-4.) A hazai olvasóknak elsőként ez a kis tanulmány hozott hírt az eposzról. A finn hőskölteményben a "pogány őskor" szellemi üzenetét tolmácsoló "sajátságos és eredeti bélyegő" népköltészet életre keltése ragadta meg. Az ebből fakadó értékek nem csupán a "szépség", hanem az "eredetiség", a "nemzetiség" fogalmaival is kifejezhetők. A "nagyszerű költemény"-nek nevezett Kalevala időben is az egyik legközvetlenebb bizonyítéka volt számára annak a fölismerésnek, hogy milyen szívósan tovább él, megmenthető és a nemzeti szellemű irodalom megteremtésében hasznosítható az ősi népi hagyomány. Népiesség-elméletének részletes kifejtésére még ugyanebben az évben kísérletet tett, visszatérve újból a Kalevalához is. A Kisfaludy Társaság 1842. november 30-i ülésén megtartott székfoglalójában fölvázolta a népköltészet és a nemzeti költészet találkozásának, egyesítésének programját. Azonosult azzal a herderi tanítással, hogy a népköltészet igazi mivoltáról, a nemzeti jellegről "a nemzetek előkora, ifjúsága" tanúskodik a leghívebben. Lírai pátosszal fogalmazta meg, hogy az "előidő" költői emlékeit úgy kell elfogadni és követni, "mint isteni kijelentését a nép szellemiségének", majd fölsorolta — HOMÉROS-szal az élen — a világirodalom nagy népi alkotásait, melyek között — LÖNNROT nevével együtt helyet kapott az ismételten "nagyszerű költemény"-nek minősített Kalevala is. (Népköltészetről. ERDÉLYI János Válogatott Művei... 158.) A folklór jelentőségének tudatosítása az irodalom nemzetivé formálásában sürgős tennivalóra hívta föl a figyelmet: a továbblépés elengedhetetlen feltétele a népköltészeti alkotások összegyűjtése és tudományos szempontú vizsgálata. A reformkorban ERDÉLYI János állt a magyar népköltészeti gyűjtőmozgalom élére is. LÖNNROT sugallata a hagyománymentésben,