Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 141 a feldolgozás technikájában is iránymutató volt számára. A Népdalok és Mondák köteteiben (I—

III. Pest, 1846-8) a variánsok egybeolvasztásának módszerét alkalmazta, az előszóban a Kalevalára mint az eljárását hitelesítő legújabb példára hivatkozott. Népköltészetünk fölfedezése és közkinccsé tétele ösztönözte a magyar irodalmi népiesség kiteljesedését, ugyanakkor fokozta az érdeklődést az idegen népköltészetek iránt is. Ennek fontossága különösen akkor tudatosult, amikor a "nemzet-népi" irodalom történetében a megtorpanás, a beszűkülés jelei mutatkoztak. ERDÉLYI a petőfieskedők ellen megindított harc évében, 1853-ban a Szépirodalmi Lapok hasábjain az irodalmi láthatár tágítására, a hazánkban élő nemzetiségek "szellemirányai"-nak és — HUNFALVY ugyanott megjelent Kalevala-ismertetésére történő elragadtatott hivatkozással — az "éjszaki vagy a skandinávi népköltészet" sajátosságainak áthonosítására szólított föl. Az észak-európai népek szikár, tömör, lényegre törő, a személyes tartalmakat természeti képek mögé rejtő népköltészete a "kelmeiség" provinciális jelenségeit, a felszínes, külsőséges jegyekkel hivalkodó "hazaiság", "vidékiesség" divatját ellensúlyozhatja, a magyar népköltészet igazi mélységeire deríthet fényt. ERDÉLYI az egyetemes emberi műveltség "kincses" tájaira vezető út szükségszerű állomásaként — azokkal a velünk rokon sorsú kis népekkel sürgette a találkozást, amelyeknek a kultúrája -- a társadalmi viszonyokkal összefüggő hasonlóságok révén — az epigonizmus, az önfeladás veszélye nélkül gazdagíthatja a miénket. Koncepciójában — szuverén módon — a történetiség követelményét érvényesítette, melyet színezett a közös "házfedél" és a finnek esetében — a közös származás érzelmi többlete. (A népköltészet körül. /Ma ismert címén: Népköltészet és kelmeiség./ I.h. 659-64, 67580.) Az áthonosítási program végrehajtásából részt vállalt ARANY János is, aki szintén fölismerte, hogy a nemzeti kizárólagosság, öncélúság — a még oly kiszolgáltatott helyzetben, az önkényuralom védekezésre, befelé fordulásra kényszerítő szorításában is — szegényíti, szürkíti az önmegvalósítás, a kiteljesedés, a megmaradás esélyeit. Folyóiratszerkesztőként irodalmunkat az európai irodalom vérkeringésébe akarta kapcsolni. A kritikai kiadás munkálatai során került felszínre, hogy milyen szívesen közölt alkotásokat a "határos" népek irodalmából is. A Kalevalából — me-