Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 139 tatásokban nekünk kell kezdeményező szerepet játszanunk, mivel "finn rokonink, érzéktompulás vagy más erős behatások miatt, úgy látszik, kevésbé vannak hivatva e nagy munkában való sikeres részvételre". Nyelvtudósunk a SZILÁDY művéről írt recenziójában így válaszolt a kijelentésre: "Oly nép, mely a világ végére jutott, hol autochton gyanánt él, s mely a Kalevalát teremtette, egy igazán eredeti mondai hitregés költeményt, milyennek nálunk még árnyéka sincsen; oly nép talán dicsekedhetnék abbeli nyelvérzékkel, s megtagadhatná azt p.o. a magyartól, kit, miólta e földön letelepedett, köröskörül fognak idegen elemek, s kin keresztül-kasul jártak és járnak világesemények: de hogy magyar dicsekedjék avval a finnek irányában, arra sok, igen sok képzelődés kell." (Nyelvtudományi Közlemények, 1863. 140. SZILÁDY-t HUNFALVY idézi: uo. 139.) Ez az idézet is szemlélteti, hogy a finn népköltészet milyen magas mércét jelentett nyelvészeink számára. "A finn nemzet, gyűjteményeinek belbecsére úgy, mint bőségére nézve sokban túlhalada, megelőze minket magyarokat" — írta a sokatmondó Philofennus álnéven FÁBIÁN István. (Száz finn és száz magyar néptalány. Magyar Nyelvészet, 1856. 263.) Elias LÖNNROT-ról a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak. Illusztrálására egy jellemző esetet idézünk. A Magyar Nyelvészet 1856-os évfolyamában RIEDL Szende ismertette LÖNNROT elméletét "a finn nyelvekben divatozó többes képzők" eredetéről. A kínálkozó alkalmat megragadva, LÖNNROT nevéhez a szerkesztő, HUNFALVY ezt a lapalji jegyzetet iktatta: "Egyike azon finn tudósoknak, kiket egész Európában tisztelnek, míg nálunk némely fennhéjázó törpe csak piszkos, halzsíros finneket ismer. LÖNNROT többek közt a Kalevala szerkesztése által lett híressé." (I.h. 143.) 3. Nyelvészeink számára eszköz, érv, példa volt a Kalevala. A finn eposz azonban nem csupán a nyelvtudományi küzdelmekben, hanem irodalmi életünkben is szerepet kapott. Itt is erős szál fűzött a Kalevalához: az irodalmi népiesség diadalmas előretörése. A nemzetté válás folyamatával összefonódó irányzat legrangosabb teoretikusa: ERDÉLYI János, fő képviselői: PETŐFI, ARANY és TOMPA. Négyük közül — bizonyíthatóan - ketten: ERDÉLYI és ARANY ismerték a Kalevalát, akik a világirodalom miénkkel egybehangzó fejleményeiben saját törekvéseik igazolását, a finn hőskölteményben az irodalmi népiesség szószólóját látták.