Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 138 A Kalevalára, a finn kultúrára vonatkozó ismeretek fokozatos bővülését segítette a múlt század komplex tudományos szemlélete. Erre REGULY és HUNFALVY eleve példát mutatott és ösztönzést adott. Az összehasonlító nyelvészeti tevékenységtől mindketten eljutottak a történeti és néprajzi kutatásokig. Szerteágazó tudományművelésüknek összefüggő a menete és a fejlődése. A nyelvtudományhoz a nemzeti gondolattól áthatott romantikus történeti érdeklődés vezette őket, ez irányú tájékozódásuk múltunk, műveltségünk teljesebb megismerését célozta, a továbblépés elemeit is magába foglalta. REGULY így írt erről: "hol a nyelv rokon, ott a népnek is, mely ezt beszéli, rokonnak kell lenni... Ha a lingvisztikai rész tisztában és meghatározva van, akkor a kérdés ethnographiai és históriai fontosságára kell menni, hogy a kérdés teljes fejezetét hozhassuk elő." (Idézi PÁPAY József: REGULY Antal emlékezete. Bp., 1905. 5.) HUNFALVY Pálnak is korán meggyőződésévé vált, hogy "a nemzetünk őskora felett sűrűdő homály is csak úgy oszlattathatik el, ha a rokon nyelvek és... azok irodalmai segítségével fonalat szerzünk". (Nyelvészeti nagy tennivalóink... I.h. CDXXXVI.) Nyelvészeink arra törekedtek, hogy minél előnyösebb színekben tüntessék föl a finneket. írásaikban — főként HUNFALVY-nál — nemegyszer találkozhatunk a finnországi állapotok eszményített bemutatásával: mi csak tanulhatunk északi rokonainktól, követhetjük példájukat. Olykor meglepően korszerű nézetekről tanúskodnak fejtegetéseik. HUNFALVY Pál 1854-ben LÖNNROT hozzá írt levele alapján — fölsorolta a Finnországban megjelenő hét hírlapot és folyóiratot, s a következő megjegyzést fűzte hozzá: "Azon finnség, melyhez az említett lapok és folyóiratok szóltak tavai, mind számra, mind vagyonra messze áll megettünk: szellemi élvezet és tanulmány utáni vágyban aligha felül nem múl bennünket. Azt hiszem, nincs okunk a finn rokonságot szégyellenünk: van több okunk minmagunkat szégyellenünk, hogy az elmúlt időkben több böcsületre nem juttattuk közöttünk a szellemi foglalatosságot, mellyel kezet fogva jár az anyagi munkának böcsülése." (Az altaji nyelvészetben nyilatkozó mozgalmak... Új Magyar Múzeum, 1854. 339.) Ha a finneket, a Kalevalát elmarasztaló véleményekkel találkozott, HUNFALVY mindig kész volt a vitára. 1863-ban SZILÁDY Áronnal szállt szembe, aki Nyelvészkedésünk céljai és eszközei című akadémiai székfoglalójában azt az ítéletet formálta, hogy az összehasonlító nyelvészeti ku-