Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Gál István: Az első magyar társadalmi regény előfeltételei. Fáy András: A Bélteky-ház

- 125 ria iskolát állított, melyben a táj legszegényebb gyermekeit ingyen tanította, táplálta, hogy új nemzéséből jobb embereket formáljon. Tanítása... földmívelésre, kereskedésre, s fabrikai dolgokra terjedt ki" Itt tájékoztat PERTALOZZI pedagógiai regényeiről, a Leinhard és Gertrúd, Kristóf és Eliza elméleti fejtegetéseiről: "Mint más jó lelkű Ábrándozok, a Revolutziótól ő is az alsóbb Néposztálynak, az emberi eredeti méltóság érzéséig emelését várta — írja DÖBRENDTEI — s megszabadítását az őt elnyomó tervektől, s a tudósok és Status hivatalbelieknél a sokat-tudás, sokat-tevés és formalitásokon kapástól, csak az Egy Hasznosra való visszatérését." FÁY-t DOBRENDTEI-hez szoros barátság fűzte, tehát nyilván ismerte ha más úton, esetleg nem is a barátjának munkáin át, PERTALOZZI tanításait, elméleteit és pedagógiai kísérleteit egyaránt. A regény genezisét vizsgálva a felsorolt tények ismeretében megállapíthatjuk, hogy sokféle hatás és ismeret, nem utolsó sorban tapasztalat birtokában született meg FÁY-nak az a magyar regény fejlődéstörténetében sajátosan egyéni munkája. Az európai és a hazai regényirodalom előzményeire épül eszmeileg és formailag egyaránt. PÁNDI Pál "Széchenyiánus irányregénynek,... úttörő műnek" tekinti, ugyanakkor "tanregénynek"is minősíti. Itt azt is igazolja, hogy FÁY jól ismerte a saint-szimonizmust, ennek ellenére az alábbi következtetéshez vezet el: "Kétségtelenül kortárs jelensége szépirodalmunkban a saint-simonizmust iránt Európa-szerte megélékülő érdeklődésnek (1832!), de nem saint-simonista hatás terméke".

1"'" Szerinte FÁY egész programjában a polgárosodásnak megtalálhatók az elemei "anélkül, hogy túllépnének a feudális birtokviszonyok korszerűsítésének, polgárosításának SZÉCHENYI által körvonalazott koncepcióján»

1

2 A magyar regény műfajának kialakulását nemcsak a társadalomban bekövetkező változások megkésésével kell indokolnunk, hanem a magyar társadalom magatartásával is, amely nagy idegenkedéssel fogadta a műfajt. A magyar nyelv-használatát évtizedekig ellen áll a román szó befogadásának és ez csak akkor oldódott, amikor a németből jött a román, mely fordított művek tömegével jelenik meg, szinte kényszerítette az olvasókra elfogad13 tatását. Csak az 1780—90-es évek után válik közismertté. Nemcsak a román szó volt idegen a magyar olvasóktól, hanem az ezzel a szóval minősített műfaj is. Abban az időben a románt "rossz hírűnek, se-