Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bodosi Béla: A Rousseau-i pedagógia korszerűsége napjainkban (Részlet egy nagyobb tanulmányból)

BODOSI BÉLA A ROUSSEAU-I PEDAGÓGIA KORSZERŰSÉGE NAPJAINKBAN (Részlet egy nagyobb tanulmányból) RESÜME: Die Studie versucht, das Fortwierken einiger struktureller Elemente der Rousseau, sehen Pädagogik bis zur Entstehung der unterschiedlichsten pädagogischen Strümungen der Gegenwart zu verfolgen. Zum Bereich der Untersuchungen des Verfassers gehören in erster Linie die sich vermehrenden positiven Tendenzen, die sich sowohl in inländischen als auch ausländischen ~ vorwiegend aber westeuropäischen — Innovationsbestrebungen zeigen. "A pedagógus nem lesz, hanem születik, költőkre sem érvényes, mert a költészet világában is beszélnek poetus doctusról." Túlzás nélkül elmondható Rousseau-ról, hogy a pedagógia nagyjai között is a legnagyobbak közé való. Bár az újkori neveléstörténet sem vele kezdődik, forradalmian haladó pedagógiai nézetei révén akár a legújabbkori neveléstörténet nagyjai sorában emlegethetnénk. Meghökkentő az az ösztönös pedagógiai érzék és nagy ismeretanyag, mellyel széleskörű általános műveltsége mellett e téren rendelkezett. Művei, s különösen az Emil, ezeknek a korszerű pedagógiai nézeteknek gazdag tárháza. Stílusa könnyed, magával ragadó, közvetlen, s ugyanakkor nagy figyelmet követel, a mély pedagógiai tartalom miatt. Mondatait, s egyes szavait is, valósággal "meg kell rágni", hogy az olvasáson túl el is gondolkodjunk rajta, mert ellenkező esetben átsiklik figyelmünk sok olyan nevelési vonatkozáson, mely ma is megszívlelendő. Annál is inkább bekövetkezhet ez, mert az ilyen jellegű sorok sűrűn váltják egymást, és nem mindig gondolunk egy-egy természetesnek tűnő mondat alaposabb értelmezésére, melyek sokszor elvont filozófiai szintű általánosítások. Ez tulajdonképpen természetes, ha meggondoljuk, hogy filozófus volt. Filozófiájának kiterjesztése a nevelési kérdésekre, avatja őt a nevelésfilozófia megteremtőinek egyikévé. A nevelés olyan átfogó, lényegi kérdéseinek filozófiai síkú tárgyalása, általánosítása, mint a módszer kérdése, a nevelés szükségessége, a nevelhetőség problematikája stb. teszik azzá. Csodálatos az a veleszületett hozzáértés és intuitív praktikum, ahogyan a legtermé17