Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején

kisajátított birtokosok és földhözjuttatottak közé iktatott egy olyan intézményt, mely a földbirtokosok érdekében garantálta az éves törlesztési összeg és kamat be­szedését. Normális gazdasági körülmények között ez egy szokásos pénzügyi ügylet lett volna, s az 1920-as évek második felének élénkülő gazdasági feltételei között az újonnan földhözjuttatott kisegzisztenciák is általában még további kölcsönt vettek fel gazdálkodásuk megszervezéséhez. Aztán 1928-29 fordulóján a gazdasági világválság előszeleként bekövetke­zett a mezőgazdaság válsága. 1928 őszén még 30 pengő fölött volt a búza tőzsdei árfolyama, 1929 márciusában már 27,60 pengő, s folyamatosan süllyedve 1932 ta­vaszára 9 pengő alá csökkent. A búza árával arányosan csökkent más mezőgazda­sági és állati termékek ára is. Ez azt jelentette, hogy míg a törlesztés megállapítá­sakor kb. egy mázsa búza értékét kellett évi törlesztésként egy hold földért fizetni, az 1930-as évek elején ezt csak 3-4 mázsa búza értékével lehetett teljesíteni. Kü­lönösen a kisbirtokos parasztok már 1929-30-ban tömegesen jelentettek fizetés­képtelenséget, s nagy méreteket öltött az árverés. A parlament egyesített agrárbi­zottságának ülésén gróf Hadik János a bizottság elnöke már 1930 december elején azt állapította meg, hogy november elejéig 11.352 árverést tűztek ki kisebb birto­kosok ellen. 1 6 A parlamenti bizottság állást foglalt a tönk szélén álló kisbirtokosok megsegítése érdekében elsősorban azért, mert "az árverések miatt a földárcsökkenés általános hatással lesz". A "Falu" Országos Földműves Szövetség már 1930 tava­szán foglalkozott a földhöz juttatottak helyzetével, és javasolta, hogy a törlesztést a válság idejére függesszék fel. 1 7 A kormányzat azonban egyelőre semmit sem tett, sem általában a parasztság, sem a juttatottak érdekében. 1930. januárjában Szentesen 700 juttatott ellen indí­tották meg a kimozdítási eljárást, mert az első évi törlesztő részletet nem tudták megfizetni. 1 8 1929. december 31-én 25 enyingi földhözjuttatott fordult panaszos levéllel a földművelési miniszterhez, mert a vételár megállapításakor igen magas összeget, holdanként 1.500 pengőt állapítottak meg, melynek évi törlesztési részle­te 81 pengő volt. A gazdasági válság idején ezt megfizetni nem tudták. "A föld­hözjuttatottak nagy része kénytelen lesz lemondani a súlyos terhek miatt a juttatott földekről, pedig valamennyien ragaszkodunk a földhöz, valamennyien szívesen ma­radnánk azok birtokában, de ekkora terhet nem vállalhatunk magunkra, mert biztos bukás, anyagi tönkrejutás lesz a vége. 1 9 Hatvan németbólyi lakos a földreform so­rán vagyonváltságföldben részesült. A föld értékét igen magasan, 20 aranykoroná­ban állapították meg, s ennek megfelelően magas volt az évi törlesztés is. Ennek ellenére 1927-28-ban mind a törlesztést, mind az állami adókat kifizették. 1929-30-ban azonban kötelezettségüket nem tudták teljesíteni, s mind a 60 csalá­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom