Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kaló Ferenc: Herzen az építészetről

lóban hatott a miszticizmus nála, de amikor az "Emlékezések és elmélkedések" vonatkozó fejezetét írta (1852-53), erről már szó sem lehetett. Az pedig, hogy a művészetekhez nem értett, nem igaz, mert - bár sokoldalú tehetségének kibontakoztatása nem e területen jutott csúcspontra -, a művészetekkel kapcsolatos nézetei sok esetben máig is értékesek, helytállóak, s azok szervesen illeszkednek a forradalmi demokraták esztétikai vonalába. A Vitberg-tervezet elmélyedt tanulmányozásán túlmenően, Herzen igen szakszerű építészeti leírását adta a vlagyimíri templomoknak is (Uszpenszkij- és Dmitri j-székesegyházak), amikor tudomást szerzett arról, hogy a Vjatkában élő építész dolgozni kezdett a már említett tervezetén. A Vitberghez írott levélből (Vlagyimir, 1838. december 8.) a szakszerűség mellett kiemelendő, hogy abban Herzen érintette a XIX. századi orosz építészet jelentős alakjának, K. A. Tonnák (1794-1888) munkásságát is. Az eklektikus orosz-bizánci stílusban alkotó (Nagy Kreml-palota, 1839-49; Fegyverterem, 1844-51; pályaudvarok Moszkvában és Péterváron) építész tervei azért nem tetszettek különösebben Herzennek, mert nem eléggé eredetiek, másrészt Ton nen eléggé értékelte a bizánci stílust, aminek viszont Herzen szemében "... igen nagy jövője van..." az orosz építészetben.

5 Kétségtelenül Vitberg hatásának tudható be az is, hogy Herzen 1836-38-ban az építészet történetéről szóló cikkek írásához látott. A hozzánk csak részleteiben eljutott írást maga a szerző igen jelentős műnek tartotta, az általa addig írott cikkek közül a legjobbnak. (Ld: Levél N. A. Zaharinához, 1838. február 13.). Az építészet fejlődésének történetéről szóló fejtegetések lényege az, hogy igyekezett bizonyítani a gót és a mór stílus rokonságát, másrészt arra a megállapításra jutott, hogy a görög stílus eredete Egyiptom, sőt Etiópia történetéhez nyúlik vissza, a görögök csak a tökéletesítő szerepét töltötték be.

6 A cikkekben szembetűnő az a tájékozottság is, mellyel nyomon követte Herzen - az akkori idők, viszonyok lehetőségeihez mérten igen jól - az európai tudományos felfedezéseket az építészet területén. Hivatkozott például F. Cailliaud francia utazóra, aki feltárta a Nílus partján Etiópia ősi fővárosának romjait, s meglátásait 1826-27-ben publikálta. A fentiek értékén túl a leglényegesebb mégis az a vonal, amely áthatja a cikksorozatot, amely világosan tükrözi Herzennek azon nézetét, hogy a művészet jelenségei - természetesen az építészet is - elválaszthatatlan kapcsolatban vannak a korral, az adott történelmi helyzettel, a viszonyokkal, amelyekben létrejöttek. "Ideje félretenni azt a káros tévedést, hogy a művészet a művész személyes ízlésétől vagy a véletlentől függ. A vallás, a tudomány és a művészet [kiemelés tőlem, K. F.] a legkevésbé a véletlentől és az egyéntől függ; ... az igazán nagy művész nem lehet korától független."

7 - írta Herzen az építészetről. 103