Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kaló Ferenc: Herzen az építészetről

A művész és a kor kapcsolatának általános érvényű megállapításán túl, konkrét példákat is említett az építészet területén erre a feltételezettségre. így hozta létre a katolicizmus a gótikus stílusú templom-építészetet, mivel ez felelt meg leginkább a katolikus eszmerendszernek: "... a gótika a katolicizmus világában lehetőségeinek felső határáig fejlődött. Az eleget tett a katolikus tanok és rituálék minden feltételének, minden követelményének. Jellemzője a felfelétörekvés, az épület minden elemével az ég felé tör, és összeszűkülve elvész a távolban; az épület nem a szépséget, hanem az átszellemesítést keresi; ... a gót épület nem hordozza magában a befejezettséget, a görög templomok zártságát, csak félig mondja ki saját alapvető eszméjét, mert semmiféle földit nem képes teljesen kifejezni, csupán utal az istenség végtelenségére, kimondhatatlanságára."

8 Ilyen vonatkozásban talált hasonlóságot Herzen a gótika és az egyiptomi piramisok között, hisz az eltérő külsőségek mögött ott él a szellemi rokonság, "... a minden világit, örömtelit elutasító, minden földi dolgot megvető..."

9 ridegség. Ahogyan az eddigiekben láthattuk az építészettel való foglalkozás döntő mértékben Vitberg hatásaként alakult ki Herzennél. A kép teljességéhez azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy ez az érdeklődés kétségkívül múltba menekülés is volt nála. Azért is kutatta az építészet múltját, mert joggal érezhette, hogy az emberiség régmúlt történelmében voltak, lehettek értékes dolgok, de a XIX. századi Oroszországban a nagy álmok, tervek nem valósíthatók meg. (Erre saját addigi sorsán kívül Vitberg tragédiája is bizonyítékként szolgált.) A Zaharinához írt egyik levelében (Vjatka, 1837. január 9.) ezt világosan meg is vallotta: "Folytatom az építészettel való foglalkozást - a letűnt korok megelevenednek piramisaikkal, templomaikkal, székesegyházaikkal, és elmesélik életüket; hála Istennek, hogy át lehet költözni a korba, amikor még nem ijedtek meg a nagyszerűtől, amikor a szépet még elkerülhetetlen szükségletnek tekintették. De most ... minden magasztos szunnyad,..."

1

0 Van vaiami megrázó abban, hogy a száműzetés lélekölő kilátástalansága következtében a múlt (vélt vagy valódi) nagyszerűsége szembekerült a jelen (sok-sok vonatkozásában teljességgel valóságos) sivárságával Herzen gondolatvilágában. A vjatkai, vlagyimiri száműzetés éveit követően Herzen már nem írt cikket, tanulmányt az építészetről. A leveleiben fellelhető, e témával kapcsolatos mozaikokból érdemes még kiemelni az 1839-es pétervári tartózkodás során szerzett élményeket, valamint a hatvanas évek végén az itáliai városok építészeti sajátosságairól tett említést. A Palota-térnek 1819-29 között folyó, a kiemelkedő építész Carlo Rossi által irányított átépítése nyomán kialakult épületegyüttest szemlélve Herzen felfedezte annak különösségében rejlő szépségét. Feleségének elragadtatással számolt be leve104