Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A Habsburg-segítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében

zsonyban intézkedéseket foganatosított, s február 29-én kémet küldött Pestre megtudni a budai pasa készülődését. I. Ferdinánd király, amikor híre járt, hogy a budai pasa Eger felé mozdítja hadait, sietve írt Serédy György kassai kapitánynak, hogy ügyes vezér alatt 150 lovast küldjön segítségükre [6]. Az értesülés azonban tévesnek bizonyult, mert a budai pasa nem Eger, hanem — a szendrői pasával együtt — az ostrom alá vett szegedi vár ellen sietett. Ferdinánd március 1-én sietve írt Teuffel császári hadvezérnek, hogy Szeged védelmére, ha kell és lehet. Egerből is vihetnek csapatokat ágyúkkal és lőszerrel együtt [7]. A segítség azonban elkésett, mert a török március 10-én visszafoglalta Szegedet, s Khadim Ali pasa a győzelem jeléül 40 zászlót és 600 foglyot küldött Konstantinápolyba [8]. A gyászos hír hallatára a Pozsonyban gyűlésező rendek a király vezérlete alatt személyes felkelést és hadisegélyül minden portától 3 forintot, minden 10 telek után egy lovast, minden 20 telek után egy gyalogost, s a papságnak minden 100 forint tizede után 2 lovast ajánlottak meg, majd sietve hazatávoztak [9], Fráter György országegyesítő kísérlete, mellyel Erdélyt Ferdinánd kezére játszotta, felriasztotta a török portát. A szultán erélyesen hozzálátott területének minden esetlegesség ellen való biztosításához. A szegedi győzelem hírére utasította Achmed pasa nagyvezírt a hadjárat megkezdésére. Ali budai pasa, hogy Budát váratlan megrohanás ellen biztosítsa, áprilisban Veszprém várát szállotta meg, s néhány napi ostrom után be is vette. Az Achmed pasa szerdár vezérlete alatt álló fősereg feladatául a szultán Temesvár és Lippa megvételét tűzte ki célul. A havasalföldi török-tatár hadnak, — melyhez még a két román vajdának is csatlakoznia kellett —, Erdély megszállása és Castaldo ott tartózkodó zsoldosainak kiűzése után János Zsigmond visszahelyezése volt a feladata. Ali budai pasa azt az utasítást kapta, hogy az alatt, míg a fősereg Temesvár ellen harcol, a Hont és Nógrád megyei erősségeket rombolja le, azután Achmed pasával Szolnok alatt egyesüljön, s annak megvétele után Eger ostromára induljanak [10]. A magyar helytartótanács június 26-án — Veszprém elestének hírére — könyörögve kért a német rendektől segítséget [11]. A teljes nagyságában fenyegető veszedelem felriasztotta a felvidéki várak kapitányait, akik sürgetve kérték a királyt, hogy szaporítsa őrségüket s fizetésükről gondoskodjék. A király azonban még mindig Passauban, az országon kívül időzött, s a várva-várt segély veszedelmesen késett [12]. Dobó István június első napjaiban Budáról, Hatvanból és Pestről szerzett értesüléseket a török hadikészülődéseiről, s ezekről június 12én Vass Miklós apródja által levélben sietett az egri püspököt értesíteni. Majd, amikor hírül vette, hogy a török sereg Temesvár felé közeledik, június 28-án Káldi Márton századost és Csiga János Heves megyei szolgabírót a király levelével elküldte Borsod megye közgyűlésére. Ugyanakkor útnak indította Lakatgyártó Jakabot Körmöcre és Besztercebányára, hogy a vár kútja kijavításához hozzáértő mesterembereket adjanak [13], Achmed pasa nagyvezír június 27-én hatalmas haderővel megszáll22* 323