Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius magyarul: Rimány „Világ Labirintusa és Szív Paraditsoma."

Rimány fordításával, illetőleg ,,szövegcsonkításával", az eredeti mű szövegének ,,megmásításával" kapcsolatban vetett fel Dobossy László említett értékes tanulmányában. Dobossy ugyanis méltán írhatta, hogy Rirnány ,,e gondos és nyelvileg is képzett fordító" helyenként tudatosan megmásította az eredeti mű szövegét, másutt pedig egész részeket kihagyott. Dobossy a pozsonyi kiadás textusa alapján valóban csak erre a megállapításra juthatott. Azt is helyesen írta, hogy ,,Rimány (vagy cenzora) elsősorban azokat a részeket ítélte kihagyásra, amelyekben Komensky a papok feslett életmódját s általában az egyháznak világi hatalommá válását kárhoztatta". Beszél Dobossy Rimány szépítő törekvéséről, szövegmódosításairól is, megjegyezvén azt a feltételezést is, hogy Rimány talán az egyházi és világi cenzúra beavatkozásától félve követte el ezeket a hibákat, illetőleg változtatásokat. A megkerült kézirat azt bizonyítja, hogy Rimány fordítása nem úgy jelent meg, ahogyan a szorgalmas és hozzáértő fordító eredetileg papírra vetette. Külön filológiai feladat annak kiderítése, hogy vajon a megjelent textus változtatásait önként, félve a hatalmasságoktól maga végezte el, vagy a cenzúra kényszerítette rá, vagy éppen lelkésztársai tanácsolták ezt neki. A megfelelő források, így a korabeli cenzúra levéltári anyagának erre vonatkozó adatait is igyekszünk felderíteni. Most e közleményünk céljának megfelelően vessük össze a megjelent és a kéziratos szöveget. Elöljáróban hadd jegyezzük meg, hogy „a fordítónak előre való tudósítása" igen figyelemreméltó a Comenius-filológia fejlődéstörténete szempontjából is. Az sem véletlen, hogy a volt pataki diák (Rimány 1776-ban subscribált Patakon) Csehországba éppen Comenius iránt érzett tisztelete révén olyan szeretettel és hozzáértéssel foglalkozott Comenius életével, munkásságával, hogy a comeniológia úttörői között őt is számon kell tartanunk. Rimány ugyanis Camenius iránti szeretetét és megbecsülését Patakról vitte magával, s akkor, amikor csehországi küldetését vállalta, szeme előtt lebegett Comenius Patakon végzett, s a magyar oktatás ügyét előbbre vivő munkássága is. Nem véletlenül értékeli oly nagyra éppen ezért Rimány Comenius pataki működését a fordítása elé írt bevezetőjében, mondván, Comenius azért jött Patakra, hogy ,,. , a kollégyiumot jobb karba helyeztetné és abban az ő-tőle kiadott Methodust, vagy tanításnak jó módját bevinné. Koménius a S.Pataki kollégyiumban négy esztendeig tanított nagy ditsérettel, ahol a Tudományoknak meg jobbításában és jó rendbe való szedésében, a maga példás szorgalmatosságának és nagy Tudományának sok jeleit megmutatta". Rimány Comeniusról sokat hallott és tanult Patakon is, s akkor, amikor 1783-ban fiatalon Csehországba került, már magával vitte Comenius munkássága iránti csodálatát is. A Sárospataki Tudományos Gyűjtemények Levéltárában az ő kiküldetésével kapcsolatban is találunk néhány dokumentumot, amelyekből azt is megtudjuk, hogy Stephanus Rimány e Possesione Vilmány Cott. Abaújváriensi oriundus, profectus est in Eccl. Rana, Circ Chrudim sitam. . (Lev. tár: A XX. 7312/165. sz.). Csehországi állomáshelyén Rimány tanító is volt. Ez a