Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Pszichológia-oktatásunk korszerűsítésének néhány problémája

rőben szubjektív állításokkal, vallomásokkal, sőt a szemfényvesztésekkel. Ezzel azt a látszatot akarják kelteni, mintha a pszichológiának volnának elvileg megmagyarázhatatlan, valamiféle „titokzatos" területei. Nyilvánvaló, hogy az ilyenféle törekvések — sokszor nyíltan, némelykor leplezett formában — a misztifikálást, a tudományos világnézet aláásását, a fideizmust szolgálják. Ezért, korszerű világnézeti nevelésünk szempontjából igen fontos, hogy konkréten leleplezzük a „parapszichológia" tudománytalan, misztifikáló jellegét. Az elmondottak már utalnak arra, miért fontos tudományos felvilágosítással, magyarázattal szolgálnunk az említett ritka pszichikai jelenségekkel kapcsolatban is: a babonák, a misztikus, irracionális szemlélet elleni harc megkívánja, hogy hallgatóink számára konkrét, tudományos, meggyőző felvilágosítással szolgáljunk az eltorzítva, tudománytalanul tévesen, hibásan magyarázott jelenségekre vonatkozóan. Napjaink tudományos, materialista pszichológiája ma képes már megadni a ritkábban előforduló, nehezebben megmagyarázható pszichikai jelenségek lényegét is. Pl. mi a lényege az alva járásnak, somnambulismusnak? Erre vonatkozóan a nyilvánvalóan babonás magyarázatok mellett születtek egyoldalú, tudományosan be nem bizonyított elméletek is. (pl. a pszichoanalitikus J. SADGER magyarázati kísérlete 1914-ben [5]. A mai, korszerű materialista pszichológia szerint az un. alvajárás-t az alvás közben létrejövő motorikus izgalom, a motorikus központok sajátos serkentéses állapota hozza létre. Csak különlegesen érzékeny motorikus ingerlékenységű embereknél jön létre, sajátos helyzetekben. Ennyi a feltétlenül bizonyított, a jelenség lényegének megvilágítására kielégítő, tudományos magyarázat. Az, hogy milyen szerepe van a holdfénynek, holdtöltének az alvajárás okai között, egyértelműen még ma sem tisztázott, lezárt [6], e) Pszichológiai-oktatásunkban helyet kell kapnia mindazoknak a korszerű ágazati pszichológiai tudományoknak és alkalmazott pszichológiai részeknek, amelyeknek a termelésben, az iskolában gyakorlati jelentőségük van. A fontosság sorrendjében haladva, az alkalmazott pszichológiák közül elsősorban a munkalélektan oktatásának kell megfelelő teret biztosítanunk. Ezt két fontos szempont is szükségessé teszi: egyrészt, minthogy a társadalom alapja a munka, a termelés, — a korszerűség és gyakorlatiasság egyaránt megkívánja, hogy anyagunkban foglalkozzunk az emberi munka pszichológiai problémáival. Itt is konkréten eldöntendő kérdés az, hogy milyen terjedelemben, milyen szinten szerepeljenek munkalélektani ismeretek az anyagban? A modern munkalélektan ma már rendkívül differenciált; az egyes foglalkozási ágaknak, munkafolyamatoknak természetesen eltérő, differenciált munkalélektani problémáik vannak. Nyilvánvaló tehát, hogy csupán a legáltalánosabb, az általános iskolai pedagógust érdeklő munkalélektani anyag jöhet számításba. Másrészt, a munkalélektani anyag konkréten jelentős abból a szempontból is, hogy az iskolában a fizikai munka megismertetésére és sze6* S3