Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

céltudat, stb.) a népszerű Verne-i robinzonádok-ban! Amikor a technika fejlődéséről, technika és társadalom viszonyáról szólunk, szintén szóba kerülhetnek Verne művei (pl. az ,,Utazás a Holdba".) — Ha a tanulás, tudás szépségéről, hasznáról esik szó, — ehhez is számos Verne-regény szolgáltathat meggyőző, gazdag anyagot. Az említett — és még bőven kiegészíthető — nevelési felhasználási lehetőségek ellenére, pedagógusaink viszonylag kevéssé aknázzák ki a tanulók Verne-olvasmányaiban rejlő kincseket. Pedig Verne-korlátai, tévedései ellenére — alapvetően az emberi haladás, a technikai fejlődés híve, a békés alkotó munka propagálója. Ezért vallhatjuk értékes műveit a magunkénak. Ezért használhatjuk fel bátran, az eddiginél fokozottabban oktató-nevelő munkánkban. JEGYZETEK, IRODALOM: [1] „Europe" c. francia folyóirat 1955. április—máiusi számában Susanne Tenand cikkéből való idézet. [2] Az ált. iskolai magyar nyelv-, és irodalmi reform-tantervi vitán Egerben 1961. rnarciusában több felszólalásban kifejezésre jutottak a szövegben összefoglalóan jellemzett tantervi elvek. 13] Legátfogóbb — de teljesen irodalmi jellegű, régebbi monográfia Vernéről, nálunk HANKISS János: „A tudomány a szépirodalomban" című műve. (Budapest, Franklin-Társulat kiad. 1930.) — Továbbá: B. KISZELY Magda: „Verne Gyula magyar nemzetképe, 1935. (Debrecen város és tiszántúli ref. ny.) — Az utóbbi években megjelent pedagógiai, neveléslélektani művek egyike-másika röviden tesz említést Verne regényeiről. így pl. a következő kiadványok: „Iskolai ifjúsági olvasómozgalom" (Szerk. Seress József, Bp. 1952. Tankönyvkiadó), — Tóth Béla: „A gyermek és az irodalom" (Bp. 1955. Tankönyvkiadó), — „Olvasó gyermekeink" (Tankönyvkiadó, 1957. Szerk. Harsányi István) Többhelyütt érinti a Verne-olvasást dr. Tóth Béla: „Irodalmi érdeklődés a gyermekkorban." (Tankönyvkiadó 1961.) című műve. (Főleg 33—35., 43—45., és 126—129. 1., továbbá 59., 67., 73., 121. lapokon.) .[4] Verne életrajzát, élményeinek regényeiben való tükröződését és forrásait részletesebben tárgyalja: Alotte de la FUYE: „

Jules Verne, sa vie, son oeuvre." (Paris, Hachette, 1953.) — Nálunk pedig Hankiss János id. műve. — Verne fiatalkori műveiben a romantikus-fantasztikus írók, mint pl. Edgard Poe, E. T. A. Hoffmann, — később pedig olyan romantikusok, mint Dumas, hatása érezhető. 15] Ezek: a) 1828—48.: a tanulás korszaka, — 1848—63: a korai írói szakasz (a Szajna két partján), — 1863—66.: a nagy utazások (a Saint Michel hajó tulajdonosa), — 1886—1905. (késői szakasz: „a kikötőben" — — Alotte de la Fuye mottószerű jellemzése szerint. 16] Hankiss János perodizációja: a) A nagy regények első ciklusa, 1862—75.; b) a ..melodráma szomszédságában" 1876—84.; c) Sándor Mátyás és kora (1884—85); d) az érzelem és család előtérbenyomulásának kora (1887—93); e) az utolsó felvonások. [7] Andrejev a szovjet kiadás bevezetőjében említett korszakbeosztása: a) 1863—70: Verne első nagysikerű regényeinek korszaka; b) 1870—76: a társadalmi szempontok előtérbenyomulása, a nagy szabadságharcos művek megjelenése; c) 1886—1904: Verne utolsó alkotói korszaka. 18] Ma már alig ismert, még irodalomtörténetileg is kevéssé jelentékeny vígjátékok és elbeszélések jelentek meg a kezdeti korszakban Vernétől. Ilyenek pl.: 73