Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

„Egy dráma Mexikóban. A mexikói ílotta első hajói." (1851.) — „Utazás a léghajón" (1851.) — Zaccharias mester", — Martin Paz" (1852.) romantikus pe^ rui történet, — „Egy telelés a jégen", — stb. Ezek a regények inkább csak mint későbbi nagy művek anticipálásai, bizonyos motívumokkal való kísérletezésként jönnek számításba. [9] Verne később is szívesen mutatja be a közvéleményt a burzsoá sajtó, a tőzsde és más hasonló helyzetekben. így pl. Utazás a Holdba, vagy „Utazás a Föld körül 80 nap alatt" és egyéb regényekben is vannak hasonló jelenetek. [10] Az éhezésnek hasonló drámai feszültségű leírásával más regényekben is találkozhatunk Veme-nél, pl. a hajótöröttek szenvedése az éhségtől a „Chancellor" c. regényben. [11] Verne képzelete a régmúlt földtörténeti korok növényi és állati maradványait szerepelteti a regényekben. Ez egyrészt fantasztikus és nyilvánvaló lehetetlen — aminthogy maga a Föld középpontjabeli utazás és a Föld belsejének tájleírásai is azok — másrészt azonban alkalmat ad arra, hogy bizonyos ősnövénytani, ősállattani ismereteket közöljön, illetve ilyen irányban keltsen érdeklődést. [12] E regényben szerepel először az egyoldalú, önző, ellenszenves tudós-típus,, melyet későbbi regényeiben — pl. Robur alakjában — szinte a végletekig kiélezett a szerző. [13] Ti. annyiban, hogy a cselekmény kezdetekor a főhős, Hatteras kapitány ismeretlenségben marad és táviratilag utasítja hajóját. [14] A tudományos ismeretterjesztés eszköze a regényben Clawbonny, a derék hajóorvos. Mint Hankiss megállapítja, a doktor afféle „raisonneur" a regényben: kedélyes és oktat, magyaráz, „az ő vállára nehezedik kissé túlságba vitt ismeretterjesztés feladata." (Hankiss, i. ni. 21. 1.) [15] P. ABRAHAM a regény francia elemzésében („Europe", 1955. április—május, 3—10 1. — ,,

Jules Verne?" c. cikkében) megállapítja, hogy az olvasó gyermekek az amerikai klub-életnek ezt az ironikus rajzát nem veszik észre. — Saját tapasztalataink hasonlóak. Ez természetes is, hiszen a finomabb társadalmi irónia sokkal több társadalmi tapasztalatot finom kritikai érzéket kíván meg, ami a Verne-regényeket olvasó gyermekeknél általában hiányzik, — életkoruknál fogva. [16] Ezt már a regény folytatásában, az „Utazás a Hold körül"-ben írta meg. — A lövedéket egy meteor vonzása téríti el jól kiszámított röppályájától és — a regénybeli űrutasok szerencsésen végződött ötlete alapján — a fékező rakéták kibocsátása segítségével sikerül szerencsésen visszaérkezniök a Földre, a tengerbe zuhanni. A tengerből szerencsésen kimentik őket. Megmenekülésük után — igazi amerikai polgár módjára — bolygóközi közlekedési vállalatot alapítanak. [17] Susanne Tenand cikke az „Europe" 1955, április—májusi számában. 114—120 1. [18] Erre konkrét, ironikus példát szolgáltat az író, amikor Ausztráliában a regénybeli földrajztudós egy bennszülött kisfiút, Toliné-t, faggat földrajzi ismeretei felől. A kisfiú szerint Európa Angliához tartozik; Európában nincsenek független országok, csak tartományok. Végül is a francia nemzeti öntudatában sértett tudós megkérdezi Toliné-t: „Hát a Hold, fiam, nem az angoloké?" — „Az lesz!" — felelte a bennszülött kisfiú komolyan. — Ilyen éles', elítélő gúnnyal leplezte le Verne a gyarmatokon folyó soviniszta, elvakult földrajzoktatást. [IS] A könyv kevésbé sikerült, mert a feltatóztathatatlanul süllyedő, pusztulásra ítélt hajó utasainak sorsát nyomasztó, túlcsigázott jelenetekben mutatja be az író. Egyes, túlfeszített romantikus jelenetek (pl. a halálosan éhes emberek sorsot húznak arra, hogy melyiküket fogyasszák el) nem fokozzák már az olvasó érdeklődését, izgalmát, inkább kellemetlenül, fáraszt ól ag hatnak. A szerencsés befejezés sem segít, nem oldja fel lényegében az olvasó mindvégig; komor hangulatát, — Hankiss találó kifejezése szerint „a rontás elve van beleoltva a regénybe." [20] Sándor Mátyás és társai egyik árulójának, Cai~penának elfogásakor a hipnotikus szuggesztio alkalmazásával sikerül a főhősnek kézre kerítenie Carpenát. 74